Egy évszázad elteltével sincs egyetértés az örmény népirtás körül
2019. április 24. 12:05 Csernus Szilveszter
Korábban
Szisztematikus leszámolás
Április 24-én 235 örmény értelmiségi vezetőt tartóztattak le Isztambulban minden jogszerűséget mellőzve. Annak ellenére, hogy a háború egyik legöldöklőbb csatája kezdődött meg a Dardanelláknál, a török hatóságok még két hullámban börtönöztek be több száz örményt birodalom-szerte - legtöbbjüket azonnal megölték. Talât pasa az eseményeket önvédelemnek állította be az őt kérdőre vonó amerikai nagykövetnek.
Május 30-án a minisztertanács elfogadott egy rendelkezést, ami lehetővé tette a haderők számára, hogy az „árulásgyanús” és „kémkedésgyanús” személyeket deportálják. Ezzel kezdetét vette a harmadik fázis: a tömeges deportálás (Cristopher J. Walker: World War I. and The Armenian Genocide. h. n., é. n.) Az örmény emlékezetben Zeitun városa a deportálások kezdetének a helye, míg április 24., a „Vörös Vasárnap” a szimbolikus kezdődátuma: azóta emlékeznek ezen a napon az örmények világszerte a genocídiumra.
Az elkövetkező hónapokban szisztematikusan gyűjtötték össze az örményeket, hogy „átköltöztessék” őket új otthonaikba, ami valójában a szíriai és iraki sivatag koncentrációs táborait jelentette. Sokakat már az összefogdosásnál lelőttek, de a legtöbben az út során vesztették életüket a kimerültség, a szomjúzás és az éhezés következtében, vagy éppen török vagy kurd katonák bajonettjei által. Az Eufrátesz és a Tigris már-már az “alvilág folyójaként" őrződött meg az örmény történelmi emlékezetben, lévén hogy tömegek vesztek a vízbe a táborokba vezető úton.
Ám az örmények nem egy helyen megvédték magukat és fegyvert ragadtak. A vaniakat kivéve mindegyik ilyen felkelés a deportálásokra adott válasz volt, így nem állja meg a helyét az a török érvelés, hogy az örmények kezdték a harcot. Ahogy az sem, hogy a deportálások mindössze az orosz front tehermentesítését szolgálták, ugyanis szerte a birordalomból, még az európai területekről is megindultak a halálmenetek. Az áprilisban letartóztatottak közül alig tucatnyi örmény élte túl a mészárlásokat.
Az áldozatok számát illetően csak becsléseink vannak: az általánosan elfogadott nézet szerint 1,5 millióan estek áldozatul az örmény genocídiumnak, de a vizsgálatot nehezíti a török levéltárak kutathatósága is. A török politika nem kis dilemmával szembesül a kérdés kapcsán, ugyanis amennyiben elismeri, hogy 1915-1920 során népirtás történt, akkor köztársaságuk kiépítésének, megalakulásának időszakát „mocskolják be”. Bár a „három pasa" korának 1918-ban, tehát még a szultanátus alatt végeszakadt (a Berlinben bujkáló Talâtot például egy örmény túlélő lőtte le 1921-ben), sokan az 1923-ban kikiáltott köztársaság alapítói közül érintve voltak a genocídiumban.
Ez az új, republikánus török ideológia vérben való fogantatása mellett az államalapító Musztafa Kemál Atatürk ma szentként tisztelt személyét is érintheti, hiszen bár az első világháború alatt még nem volt a vezetőség tagja, kormányfőként az 1920-as török-örmény háborút már ő vezette. Emellett a genocídium elismerése után felmerülhet a több százezer emberéletet követelő asszír és görög exodus is, amely az örménnyel párhuzamosan zajlott le (a görög háború 1922-ig eltartott) és amelyet szintén népirtásként tartanak számon.
A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és műödtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap
