Dráma több felvonásban: mi vezetett a történelmi magyar vereséghez Muhinál?

A csata

A magára maradt – hozzávetőlegesen húszezer fős létszámú – magyar hadsereg kelet felé indult, és a Sajó hídjánál (a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén található) vert tábort április 10-én. IV. Béla a helyzetükből adódóan inkább védekező taktikára rendezkedett be. A szekérvár ötlete eredetileg jó volt – a husziták közel kétszáz évvel később sikeresen alkalmazták ezt a taktikát túlerővel szemben is –, hiszen így nagyobb eséllyel vehették fel a harcot a mongol sereg ellen, mintha nyílt terepen harcoltak volna. Viszont a biztonságot ígérő szekerek mögött olyan szűk helyet hagytak a szabad mozgásra, hogy a folyosókon keresztül a közlekedés – nem beszélve összetettebb katonai műveletekről – bonyodalmat okozott a magyar seregnek.

A közhangulat korántsem volt derűs, Rogerius mester Siralmas Énekében az alábbiakat jegyezte le: „Azt szerették volna, hogy vereséget szenvedjen a király, és azután ők kedvesebbek legyenek neki, mert azt hitték, hogy ez a csapás csak részleges, és csak egyeseket ér, és nem általános lesz mindnyájuk számára; ahogy hallomásból tudtak arról, hogy Magyarországban ilyesmi már akárhányszor megtörtént.”

Ez a hozzáállás már előrevetítette az ezt követő eseményeket. Éjszaka érkezett a hír, hogy a tatárok teljes sereggel fognak támadni. A magyar haderőket az első támadás nem érte váratlanul, Kálmán herceg – IV. Béla fivére –, valamint Ugrin kalocsai érsek visszaverte a rohamot. Azonban a második, Szubotáj vezetésével indított offenzívának már nem tudtak ellenállni a magyar hadak. A mongolok körbevették Béla szekértáborát, és nyílzáport zúdítottak a védekezőkre. Noha egészen másnap estig kitartott a magyar haderő, a tartalékok lassan kimerültek.

A mongolok egy folyosót hagytak a magyar menekülőknek, de ez az útvonal lett a legtöbbek veszte.  Az átkelőket lenyilazták, vagy éppen mocsárba fojtották: a király is csak védelmezői hősies önfeláldozásának hála tudott megmenekülni. A magyar főurak, két érsek, valamint a hadsereg nagy része viszont odaveszett Muhinál.

A csatát követően az egész magyar népesség menekülni próbált. Ismeretes, hogy IV. Béla egészen Trau váráig (Dalmácia) menekült, hogy oltalomra leljen, előtte azonban megpróbált II. Frigyestől segítséget kérni Bécsben. Frigyes ahelyett, hogy befogadta volna a magyar királyt, kifosztotta őt, és elengedéséért cserébe 3 megye átadására kötelezte. Rogerius mester így írt az ármányról: „A herceg, látván, hogy a magyarok mindnyájan menekülésre fogták a dolgot, sok katonát gyűjtött össze, és ezeket a magyarok ellen Magyarországba küldte, és így a tatárok a Dunának a túlsó oldalán pusztítottak, a németek meg az innenső oldalán zsákmányoltak. A falvakat égették, ahogy csak tudták, Győr városába bevonulva elfoglalták a várat, és azt tervezték, hogy erőszakkal a birtokukban tartják.”

Nem csak Béla menekült, hanem fivére, Kálmán herceg is, akinek további sorsáról, és a budai polgárok halálról is beszámolt Rogerius: „Kálmán herceg pedig a sereg egy másik oldalán eredt útnak, és éjjel-nappal váltott lovakon megeresztett gyeplővel sietett a már említett Pest felé, a dunai révhez, nem is az országúton, amelyen a magyar nemzet bukdácsolt, hanem úttalan utakon. És bár a vár polgárai arra kérték, hogy maradjon ott addig, amíg hajókat készítenek az úrasszonyok, feleségeik átszállítására, mégsem tudták őt visszatartani, sem erre rávenni; azt mondta ugyanis, hogy mindenki önmaga gondoskodjon magáról. Az üldözők megérkezésétől félve ugyanis azonnal átkelt egyedül, és Somogyba futott egy bizonyos helységig, amelynek Segesd a neve. És bár Pest polgárai háznépükkel együtt siettek az átkeléssel, mégis közben meglepték őket a tatárok, és akik nem fulladtak a Dunába, azok kard által pusztultak el.”

IV. Béla magára maradt, ahogy az országa és a népe is, teljes kiszolgáltatottságban a mongol hadaknak.

1. Baljós előjelek
2. A csata
3. Nem várt, de annál szerencsésebb fordulat

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban