Diplomácia küldetésein is a világlátás volt az első Evlia Cselebinek
2023. február 25. 19:05 Múlt-kor
Korábban
Zrínyi csókja
Az évtizedekig tartó kalandos utazások történetét Cselebi egy tízkötetes műben rögzítette az utókor számára, amelyből a hatodik kötet Magyarországgal és Erdéllyel foglalkozik. Az írást Cselebi már utazásai alatt elkezdte, de élményei nagyobb részét kalandos vándorlásai lezárultával, 1678 után vetette papírra.
Cselebi magyarországi és erdélyi élményei az 1660 és 1666 közötti időszakot ölelik fel. Rengeteget megtudhatunk belőle a 17. századi magyar, ha úgy tetszik, hódoltságbeli hétköznapokról, de olyan fontos eseményekről is, mint Várad (Nagyvárad) 1660-as ostromáról vagy az 1664-es szentgotthárdi csatáról.
Korabeli német tudósítás a szentgotthárdi csatáról
Várad sikeres török ostromához Cselebi szerint egy fiáért aggódó édesanya árulása is hozzájárult: „… »Mikor Isten akarja a dolgot, megadja hozzá az eszközöket is«, ezen mondás szerint egyik éjjel egy magyar asszony jött Ali pasa szerdárhoz, s így szólt: »Uram! Ha fiamat a tatárok fogságából kiszabadítod, megmutatom neked a várárok vizének útját, és ha az árok vizét lefolyatod, és a várat szárazföldön megtámadod, irgalom nélkül beveszed, máskülönben az ágyúval való ostromlástól ez a vár nem fél.« Ali pasa az asszony fiát azonnal megkerestette, s előhozatván megmutatta, mire az asszony így szólt: »Mária anyám közbenjárt értem; éljen a török, mert a töröktől jóságot tapasztaltam.« …”
Cselebi leírja egy hivatalos küldetésének történetét is. Melek pasa egy várkapitányának kiszabadítását bízta rá. Cselebi nem fegyverrel, hanem tizenkét szekérnyi áruval indult el Csáktornyára, hogy Zrínyi Miklós rabságából váltságdíj fejében kiszabadítsa a pasának fontos török várkapitányt.
Cselebi a rá jellemző módon a boszniai Banja Lukából azonban nem egyenest Csáktornyára ment, hanem népes kíséretével egyetemben előbb meglátogatta Szlavónia nevezetes török uralom alatt álló várait és városait.
Zrínyi Miklós Jan Thomas festményén
Miután kiutazgatta magát, következett a munka. Zrínyi egyébként nagyon szívélyesen fogadta a török követet: „a bánnal összecsókolóztunk” – írta visszaemlékezéseiben. A Zrínyi és Cselebi között lezajlott, a török várkapitány személyét érintő párbeszédből képet kaphatunk a magyarországi török háborúk komor valóságáról, ahol a mindkét fél részéről provokált fegyveres konfliktusok a mindennapok részét képezték, és ahol az ellenfélnek adott tiszteleten alapuló békés tárgyalás pillanatokon belül koponyazúzó küzdelemmé alakulhatott:
„Én, szegény így szóltam: »Bánom! Vegyék le most már a lábáról a vasat!« – A bán válaszolá: »Ha Mária anyára megesküszik, hogy a mi tartományunkat nem fogja többé gyújtogatva, rabolva pusztítani, akkor nem tartom tovább fogságban. Máskülönben darabokra vagdalva megölöm.« — Én, szegény erre azt mondám: »Ez a végvidék helyzete; ti is az ő tartományukat, ők is a ti tartományotokat pusztítják; a világ szokása ilyen.« … ”
A kapitány sorsáról nincsenek további információink, azaz nem tudjuk, hogy hátralevő életében mennyire volt a szerencse kegyeltje, illetve szolgálata során összekerült-e még Zrínyivel. Cselebiről viszont bizton állíthatjuk, hogy Allah valóban a tenyerén hordozta, mert élete során a fél világot bejárhatta.
Hosszú időn keresztül írásainak csak töredékét ismerhette az utókor, mígnem Isztambulban 1896-ban a Szelimie-kertben található, Pertev pasa-féle könyvtár kéziratai között megtalálták a tíz kötetes életművét, amelyet Karácsony Imre fordított magyarra a 20. század elején.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.