Csontokból lepárolt gyógyszerektől reméltek egykor jobbulást Európa koronás fői
2021. november 11. 18:39 Múlt-kor
II. Károly angol király 1685-ben egy agyvérzést követően halálos ágyán feküdt. Orvosai minden lehetséges módon próbálták megmenteni életét, de az uralkodó csupán egy bizonyos csodaszerbe vetette minden hitét: évekkel korábban magától Jonathan Goddardtól, Oliver Cromwell orvosától és vegyészétől szerezte meg csinos összegért a Goddard-cseppek titkos képletét. A vegyész azt állította, hogy találmánya – amely később a Király Cseppjeiként vált ismertté – csodálatos módon meggyógyít mindenféle nyavalyát. Receptje igen bonyolult volt, számos hozzávalót és többszörös lepárlást írt elő, de hatékonysága egyetlen kardinális összetevőn múlott: öt fontnyi porrá tört emberi koponyán.
Korábban
Orvostudományi forradalom
Nem is akármilyen koponyán. A korabeli orvostudomány álláspontja szerint egy idős ember csontjai magukban hordozhatták azokat a betegségeket, amelyeket a Cseppeknek gyógyítaniuk kellett volna. Ideális esetben a koponya fiatal, egészséges embertől származott, aki lehetőleg ereje teljében halt erőszakos halált, így forrásként sokszor szolgáltak kivégzések és háborúk.
Amikor II. Károly végül meghalt, orvosai már napi negyven cseppet adagoltak neki a rémes elixírből. Talán mondanunk sem kell, hogy a gyógyital nem váltotta ki a kívánt hatást, sőt, más, hasonló természetű kezelésekkel együtt talán még siettették is halálát. De a tény, hogy a Cseppek nem mentették meg II. Károly életét, nem tántorította el alattvalóit attól, hogy továbbra is fogyasszák a kotyvalékot. 1686-ban Anne Dormer így írt testvérének a koponyalé jótékony hatásáról: „beveszem a Király Cseppjeit, és csokoládét iszom […] és még ha halálosan szomorú is vagyok, utána a gyerekekkel játszom, futkározom”.
Bár az elhaltak koponyáit fogyasztani ma visszataszítónak tűnhet, a 16–18. század között meglepően elterjedt volt az európai arisztokrácia körében. Az orvostudomány ekkor még jócskán gyerekcipőben járt, teret engedve a sokszor nagyon bizarr kezeléseknek. A Király Cseppjei különösen népszerűek voltak, de Európa-szerte orvosi könyvek ismertettek mindenféle koponyaalapú kúrát.
Egy német alkimista, Oswald Croll 1643-ban publikálta az epilepszia általa felfedezett gyógymódját, ami három, erőszakos halált halt férfi koponyáját igényelte. 1651-es A lepárlás művészete című könyvében John French angol orvos szintén az epilepsziát kívánta gyógyítani „emberagy-esszenciájával”:
„Vedd egy fiatal férfi agyát, kit erővel öltek meg, egyben a hártyákkal, artériákkal, vénákkal, idegekkel […] és törd össze mozsárban, míg kásás nem lesz. Öntsd le borból párolt szesszel, hogy ellepje, aztán érleld lótrágyában fél évig.”
A holttestekből készült gyógyszerek iránti furcsa rajongás leginkább a 16. századi svájci alkimista, orvos, filozófus és polihisztor, Theophrastus von Hohenheim – ismertebb nevén Paracelsus – munkásságából származott. Előtte a Galénosz tanaira építő, görög és római gyökerekkel rendelkező hagyomány számított uralkodónak Európa orvosi köreiben.
Galénosz szerint az emberi testben négy humor, azaz testnedv található (vér, fekete epe, sárga epe és nyák), és az egészség megőrzéséhez ezeket szükséges egyensúlyban tartani. Bár a galénoszi tanítás jónéhány teljesen hatástalan gyógymódot eredményezett, mindez semmi volt ahhoz képest, ami Paracelsus elméleteiből született.
Paracelsus filozófiájának központi gondolata a „hasonló a hasonlót gyógyítja” elv volt: eszerint a test elemeihez hasonlatos külső dolgok helyre tudják állítani a belső egészséget. Die Große Wundartzney (A sebészet nagykönyve) című műve korának egyik legelterjedtebb orvosi könyve volt. Paracelsus szerint például, ha egy betegség a fejet támadta, a legjobb gyógymód egy egészséges emberi fej valamely részének elfogyasztása volt. Javasolta vér, porrá tört koponya, illetve holttestek más részeinek felhasználását, különösen javakorabeli, hirtelen halállal távozott férfiakét, mert bennük az „éltető erő” különösen erős volt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.
