Családfőként is kíméletlen volt a kommunista diktátor, Sztálin

A könyörtelen apa

Sztálin 1902-ben találkozott utoljára az apjával, de anyját is ritkán látogatta meg. Az 1900-as évek elején, a hivatalos változat szerint, már hivatásos forradalmár volt, aki illegalitásban szervezte a forradalmat. Az bizonyos, hogy amikor 1905-ben megismerte későbbi feleségét, Jekatyerina „Kato” Szvanidzét, már a cári titkosrendőrség, az Ohrana elől bujkált.

Sztálin ritkán látogatta meg részeges apja által gyakran vert édesanyját, aki mosónőként kereste kenyerét

A Kobánál – ez volt akkoriban Sztálin illegális neve – két évvel fiatalabb nő egy elszegényedett nemesi családba született egy kis grúz hegyi faluban. Az apja tanár volt Kutaisiben, Katót a lány bátyja, a tifliszi illegális mozgalomban tevékenykedő Alekszandr Szvanidze mutatta be jövendőbelijének.

Kato és Koba kapcsolatáról csak a későbbi visszaemlékezésekből, ám igen hiányosan ismerhetők meg részletek. Házasságukra 1906 tavaszán került sor, és a fiatal párnak egy évre rá megszületett egyetlen fia, Jakov. Sztálin a későbbiekben úgy mesélte második házasságából született lányának, hogy nagyon szerette az első feleségét, aki „felmelegítette a szívét”.

Fontos megjegyezni, hogy az újdonsült férj nem sokat foglalkozott sem a feleségével, sem a fiával. Állandó jövedelme nem volt, leginkább a párt számára történő rablásokból tartotta el magát. Ebből a pénzből azonban felesége és fia nem látott semmit, a titkos rendőrség nyomozásai miatt pedig nagyon ritkán látogatott csupán haza. A szülésben legyengült feleség tífuszt kapott, és 1907 novemberében a londoni konferenciáról visszatérő férje karjaiban halt meg.

A nő temetése után Koba elhagyta a Kaukázust, és Szentpéterváron élt. Fiát nem vitte magával, anyósára és apósára hagyta támogatást sem nyújtva nekik. Jakov Dzsugasvili 14 éves koráig a nagyszüleinél nevelkedett, ahonnan anyja testvére, a már említett Alekszandr Szvanidze hívására költözött Moszkvába.

Jekatyerina Szvanidze, Sztálin első felesége

Sztálin családi kapcsolataira jellemző volt, hogy hozzátartozóit sem kímélte; sógorát 1937-ben letartóztatta. Fiával, Jakovval is rendkívül rossz volt a kapcsolata, a fiú Moszkvába költözése után többször kísérelt meg öngyilkosságot. Jakov féltestvére, Szvetlána az 1960-as években úgy emlékezett vissza, hogy egy alkalommal, amikor testvére sikertelenül próbálta magát fejbe lőni, Sztálin, aki a pisztolylövés után lépett be a szobába, csak annyit mondott: „Még arra sem képes, hogy egyenesen lőjön.”

A második világháború idején Jakov német fogságba esett, ekkor még inkább megmutatkozott Sztálin paranoiája, fiát árulónak bélyegezte, menyét, unokáinak anyját, Jakov feleségét bebörtönöztette, az 1937 óta fogva tartott sógorát pedig kivégeztette. Jakovnak végül egy német táborban sikerült öngyilkosságot elkövetnie.

1. Alkohol és nélkülözés
2. A könyörtelen apa
3. Nagy korkülönbség
4. Sztálin családi fészke

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Közel-Kelet

• Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
• Európaiként az elsők között tette meg a mekkai zarándoklatot Germanus Gyula
• Csak vesztesei voltak a nyolc éven keresztül tomboló iraki-iráni háborúnak 
• Csak néhány száz keresztény élte túl Jeruzsálem muszlim visszahódítását
• Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
• Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
• Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
• Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
• Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát