Csaknem másfél millió eltűnt műkincs után nyomoz az olasz csendőrség
2020. június 17. 13:42 MTI
Az illegális nemzetközi műkereskedelem a harmadik legjövedelmezőbb a kábítószer és fegyverkereskedelem mögött, évi hat milliárd dolláros forgalommal, nincs ország, amely ne lenne érintett a nemzetközi műkincscsempészetben.
Korábban
Olaszországból ellopott ókori szobrokat, ritka könyveket, Raffaello és Van Gogh festményeit kutatja az olasz csendőrség művédelmi egysége (Tpc), amely június első hetében a graffitiművész Banksynak a párizsi Bataclanból ellopott művét találta meg egy olasz faluban Roberto Riccardi csendőrtábornok beszámolója szerint, amelyet a nemzetközi sajtó képviselőinek kedden. Összesen több mint egymillió ellopott műtárgyat keres.
A közép-olaszországi Abruzzo egy vidéki házában találták meg Banksy alkotását, amelyet tavaly loptak el a 2015-ös terrortámadásokról ismert párizsi Bataclan konverteremből. A három tettes teherautóval szállította át a művet a francia-olasz határon.
Banksy festménye csak egyike a csendőrség művédelmi egysége által megtalált alkotásoknak. Az 1969-ben alapított csapat, amelynek tagjai a katonai karrier mellett képzett művészettörténészeknek, régészeknek és műértőknek számítanak, az utóbbi ötvenegy év alatt mintegy három millió ellopott műkincset talált meg, Olaszországból ellopott és külföldre szállított, vagy fordítva, külföldről Olaszországba juttatott műveket.
Az első jelentős „zsákmánynak” 1975-ben Raffaello A néma című festménye számított, amelyet Urbinóból loptak el más művekkel együtt. Erről a képről mondták azt a szakértők, hogy atomháború esetén elsőrendűnek számít a mentése – idézte fel Roberto Riccardi, a Tpc vezetője. A kép visszaszerzéséért a Tpc emberei műgyűjtőnek tüntették fel magukat, és a Svájcban megrendezett adásvételen leplezték le a képrablókat.
Két hónap alatt sikerült felkutatni az 1998-ban egy római múzeumból ellopott Van Gogh és Cézanne képeket, melyeket Torinóban találtak meg. Nemrégi esetnek számít az 1997-ben egy múzeumi kölcsönzés alatt eltűnt Klimt-festmény, amelyet tavaly befalazva találtak meg.
„Jelenleg 1,3 millió Olaszországból ellopott műkincset keresünk. Szerepel közöttük antik szobor, kézirat, reneszánsz festmény, bélyeg, érme is” – számolt be Riccardi. A körözött tárgyak a nyolcvanas évektől bővített adatbankban sorakoznak, amelyet az Interpol is felhasznál. A műtárgyakat általában megrendelésre lopják el – hangoztatta, hozzátéve, hogy egyre több múzeum és aukciós ház csatlakozik az eredetvédelmet biztosító nemzetközi konvenciókhoz.
A Tpc vezetője hangsúlyozta, hogy az illegális nemzetközi műkereskedelem a harmadik legjövedelmezőbb a kábítószer és fegyverkereskedelem mögött, évi hat milliárd dolláros forgalommal.
Csak Olaszország templomaiban mintegy 100 ezer védett műtárgyat tartanak számon. Ezeket régebben senki sem védte, ma már azonban az elszigetelt kolostorokat, palotákat, régészeti parkokat is videokamerákkal és drónokkal felügyelik.
Kijelentette, nincs ország, amely ne lenne érintett a nemzetközi műkincscsempészet által. Olaszországból továbbra is az ókori sírokból előkerülő leletek a legkeresettebbek: a sírrablók módszerei nem sokat változtak az évszázadok alatt, nappal fúrással kutatják fel a földalatti sírokat, amelyeket éjszaka kiásnak.
„Megtörtént az is, hogy értesültünk egy tervezett lopásról, és az eredeti Brueghelt hamisítvánnyal helyettesítettük, a tolvajok nem is vették észre, mit emeltek le a falról” – számolt be Roberto Riccardi.
A legkeresettebb műtárgyak listáját egy Caravaggio-festmény vezeti, amelyet 1969-ben a szicíliai Palermóból loptak el. Megjegyezte, nem kizárt, hogy az eredeti vásznat darabokra vágták, és úgy értékesítették.
A Tpc 2003 óta részt vesz a bagdadi régészeti múzeumból ellopott műtárgyak felkutatásában: a 15 ezer külföldre került alkotásnak a felét tudták már visszaszolgáltatni az iraki fővárosnak. A Tpc részt vett a 2016-os olaszországi és az ezt követő mexikói földrengéstől érintett műkincsek katalogizálásában is.
„A kulturális diplomácia katonáinak tartjuk magunkat, mi nem a háború istenét, Marsot, hanem Vénuszt szolgáljuk. A mi érdemünk például, hogy visszatért Olaszországba a New York-i Metropolitanból az az etruszk váza, amely a hetvenes években tűnt el Olaszországból, és amelyet a múzeum egy millió dollárért vásárolt meg” – tette hozzá Roberto Riccardi.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával tegnap