2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Minden évben misével ünneplik a Széchenyi-hegyi Madonna kápolna helyreállítását

2005. március 17. 11:42 Lukácsi Attila

Budapesti peremkerületeket bejáró sorozatunk újabb részében a Széchenyi-hegy oldalában az erdőben rejtőző Úti Madonna Kápolnához látogatunk. A kis erdei szent helyet vandálok tönkretették, kifosztották, 1997-re már csak a torzója maradt. A széles körű társadalmi összefogásnak köszönhetően azonban újra felépülhetett 1998 nyarára. Ma már újra sokan látogatják, hívők és megpihenni vágyó kirándulók egyaránt.

Csak a kazettás mennyezet maradt meg épségben

A kápolnát a gyermekvasút felől a zöld kereszt turistajelzést követve találhatjuk meg. Először egy réten kell áthaladnunk, mielőtt az erdőbe érnénk. Ma már nehéz elképzelni, de ez a rét volt a Széchenyi-hegyi golfpálya, amely 1912-ben épült, két évvel a Budapesti Golf Club létrejötte után. Ez utóbbinak volt az elnöke gróf Andrássy Géza, aki a pálya építését szorgalmazta. Magyarországon akkor a tátralomnici mellett ez volt az egyedüli golfpálya. Versenyeket, bajnokságokat rendeztek itt, de az I. világháború során minden tönkrement. Andrássy csakhamar újjáépíttette a pályát, és nemzetközi versenyeket is rendeztek rajta. 1948-ban itt kezdték építeni az úttörővasút végállomását, majd a TV-torony acélszerkezetének lehorgonyzó elemeit védő vaskerítések is mélyen belehasítottak a pálya területébe. Miután a sportélet megszűnt, egyedülálló növény és állatvilág honosodott itt meg, ma már védelmet is élvez a rét.

Az erdőben továbbhaladva pár perc sétával elérhetjük a kápolnát. Története az 1880-as évekbe nyúlik vissza, mikor a terület Berger János teológus birtokában volt. Ő épített egy nyaralót a Farkas-völgyben (ma is látható, igaz jelentősen átalakítva). Nyaralójától pár száz méterre Isten dicsőségére egy egyszerű, kőből és fából készült kis kápolnát emelt. Azonban a korabeli leírások szerint az 1914-ben még pompás erdei szent hely 1936-ra igen elhanyagolttá vált. Ennek ellenére még a II. világháború után is működött, karácsonykor éjféli misét is tartottak benne az erdőbe zarándoklóknak. Egy alkalommal azonban orosz katonák jelentek meg, ledöntötték és lóval elvontatták a kápolna tornyát és keresztjét. A kis épület ekkor még zárható volt, vasrács védte, csak a nyugati oldaláról lehetett bejutni egy ajtón. A katonák tette azonban előrevetítette szomorú sorsát: a kápolnát feltörték (egyesek szerint felheccelt intézeti gyerekek), minden mozdíthatót elvittek belőle, csak a kazettás mennyezet maradt meg épségben.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár