Francia-német vasútfejlesztési rivalizálás
2005. február 7. 12:26
Az európai összehasonlító történetírás régi témája, hogy az azonos időben azonos forrásból eredő technológiák mennyiben eltérő illetve hasonló párhuzamos utakat jártak be a kontinens nagyhatalmaiban. A technológia és politika találkozásának jó példája a 19. századi francia-német vasútfejlesztési rivalizálás, melynek legfőbb ismérveit most egy kitűnő szakmunka alapján Napóleontól a világháborúig mutatjuk be.
| ||
A francia-porosz háború előtt a franciák jelentősen elmaradtak a vasúthálózat fejlesztésében. A Párizs központú infrastruktúrafejlesztés lelassította a francia csapatok mobilizálását 1870-ben.
A német katonai stratégát, Helmuth von Moltke-t viszont összehangolt vasúti menetrendek segítették a harcban. Csapatai és az utánpótlást szállító szerelvények megállás nélkül szelhették át Németországot, s ez hat nappal megrövidítette a német hadsereg felkészülési idejét.
A francia-porosz háború után a szembenálló felek a legmélyebb bizalmatlansággal figyelték egymás vasútfejlesztési lépéseit. Mitchell szerint a küzdelemből a németek kerültek ki győztesen, bár ez a tény a villámháborús Schlieffen-terv összeomlása után már nem igazán vigasztalta a német hadvezetést.
Az államok egymás elleni kűzdelme mögött a vasútvonalak ellenőrzéséért zajló állami és magántőke közötti kűzdelem rejtezik. A sedani vereség annyira megviselte a francia államot hogy az 1870-es évek belpolitikai viharaiban semmi esély sem mutatkozott a vasutat érintő állami reformok keresztülvitelére. A francia kormányzat nem tudta megakadályozni, hogy a francia vasúti magántársaságok német gyártmányú mozdonyokat szerzzenek be. A vasútvonalak állami tulajdonba vételét csak az első világháború folyamán sikerült megvalósítani Franciaországban.
Ezzel szemben az újonnan alakult német császárságban 1890-re tulajdonképpen csak az állami vállalatok maradtak talpon, az ország vasútpályáin és szerelvényein a birodalmi és tartományi, szászországi, bajorországi kézben lévő cégek osztoztak.
* Allan Mitchell a san diego-i California Egyetem tanára, a The American Historical Review és a Central European History szerkesztője.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége 18:05
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint 17:05
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához 16:05
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege 15:05
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja 09:50
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát 09:06
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap