Habsburg-török megegyezés jön létre Karlócánál

2004. szeptember 13. 12:06

A Török Birodalmat 1698-ra kimerítette a tizenöt éve tartó háború, ezért a Porta úgy határozott, hogy Orániai Vilmos angol király és németalföldi helytartó útján békeajánlattal fordul a Habsburg uralkodóhoz. I. Lipót császár - miután már békét kötött Franciaországgal (1697) - hajlandó volt tárgyalni, de csak a status quo alapján és a Szent Liga tagjainak bevonásával. A megbeszélések 1698. november 13-án kezdődtek el az angol William Paget lord és a holland Jacob Colyer közvetítésével a szerémségi Karlóca mellett felépített barakk és sátortáborban. A porta képviselője külön-külön alkudozott a császár, a lengyel király, az orosz cár és a velencei dózse meghatalmazottaival, amelynek eredményeként 1699. január 26-án aláírták a huszonöt esztendőre szóló fegyverszüneti megállapodást. A Habsburg-török békeszerződés kimondta, hogy Erdély - korábbi határai között - Lipót császár birtokában marad, az Erdély, a Maros és a Tisza folyó által közrefogott Temesközt viszont - Temesvár központtal - a szultán tartja meg. A császáriak ezen vonalakon belül kötelesek kiüríteni és lerombolni a kezükön lévő erősségeket, de a törökök sem emelhetnek új várakat. A határfolyók szigetei a császár birtokában maradnak, de a folyókon mindkét fél alattvalói szabadon hajózhatnak. A Duna-Tisza közét a császár, a Szerémség keleti felét viszont a szultán uralja. A török kiengedte kezéből csaknem az egész Magyarországot, amelynek sorsára a továbbiakban nem gyakorolt közvetlen befolyást. Mintegy ennek előjele volt azon kötelezettségvállalása, hogy Thököly Imrét és híveit a Török Birodalom belső területére költözteti. Megegyeztek abban is, hogy kicserélik a foglyokat, és biztosítják egymás alattvalói számára a szabad kereskedést. Külön-külön szerződésben a lengyelek megkapták Kamieniec Podolskit, az oroszok az egyébként is birtokukban lévő Azovot, Velence pedig megtartotta a dalmát tengerpartot Raguzáig, valamint Moreát (Peloponnészosz-félsziget), Santa Maurát és Aegina szigetét, viszont vállalta Lepanto kiürítését. Ezzel a Török Birodalom európai felségterülete, illetve befolyási övezete a Balkánra és a két román vajdaságra (Moldva, Havasalföld) zsugorodott össze.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
• Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
• Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
• Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
• A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
• Így működött a kádári megtorló gépezet