A Cseka, az első szovjet titkos rendőrség, Lenin terror csapata volt
2025. január 6. 16:04 Múlt-kor
A Csekát a bolsevikok győzelme idején hozták létre 1917 októberében. A radikális kommunisták hatalomátvétele villámgyorsasággal történt. Meglehetősen kevés támogatóval rendelkeztek, ezért uralmuk ingatag volt. Lenin tudta, hogy politikai titkosrendőrségre van szüksége, mely bebetonozza uralmát azzal, hogy akár mondvacsinált indokokkal leszámol ellenfeleivel.
Kínai csekisták egy ortodox pap kivégzésére készülnek egy anti-bolsevik propaganda plakát ábrázolásán (Wikipédia / CC BY-SA 4.0)
Korábban
Napjainkban az olyan szervezetek, mint az NKVD és a KGB tevékenysége nagyon sok ember számára ismert. Az első szovjet titkosrendőrség a Cseka története azonban a nagyközönség számára még mindig homályos lehet. A Lenin által létrehozott szervezet pusztító tevékenységének következtében ártatlanok százezrei lelték erőszakos halálukat.
Mindenki ellenség
A Cseka alapvető feladata az volt, hogy az Szovjetunióban található ellenforradalmi kezdeményezéseket és szabotázs tevékenységeket leleplezze, és megakadályozza. Azonban ezen cselekvések meglehetősen tág fogalmi kerettel rendelkeztek. A gyakorlatban kíméletlenül lecsaptak minden olyan személyre és csoportosulásra, akikről azt feltételezték, hogy a Szovjetunió számára ellenséges vagy nemkívánatos tevékenységet folytattak.
Fanni Kaplan által elkövetett merénylet következtében Lenin súlyos sérüléseket, de sikeresen túlélte. Ez az eset csak tovább növelte a Cseka vérszomját.
A szervezet minden értelemben a törvények felett állt. Ha kedvük tartotta, hivatalos végzés nélkül hajthattak végre házkutatásokat, börtönözhettek be általuk gyanúsnak tartott elemeket, rögtönítélő bíróságok keretében pedig bárkit a helyszínen kivégezhettek. Létszámuk a kezdeti néhány száz főről hamar több tízezerre, majd a polgárháború beköszöntével 200 000 felettire duzzadt.
Soraikban számos olyan tagot tudhattak, akik korábban a cári rezsim börtöneiben szenvedték el a legkegyetlenebb kínzásokat, vagy az I. világháború borzalmai közepette minden emberségüket elvesztették. Így haragjukat Lenin könnyen fordította a korábbi rendszer haszonélvezői, a kommunisták által csak ,,burzsoáziának” nevezett módosabb társadalmi réteg ellen. Nem volt kegyelem a fehéreknek és a régi elit tagjainak sem.
Vezetőjük egészen 1926-ig a lengyel gyökerekkel rendelkező Feliksz Dzerzsinszkij nevű férfi volt. A módos, nemesi felmenőkkel bíró családba született Dzerzsinszkij, ifjú korában találkozott a szociáldemokrácia eszméjével, majd az idő múlásával fokozatosan radikalizálódott. Felforgató tevékenysége miatt Lengyelország több börtönét is megjárta, majd 1902-ben Szibériába száműzték. Személyében tehát kellőképpen hithű kommunista került pozícióba.
Fokozódó terror
A Cseka erőszakossága és brutalitása a Lenin elleni 1918 nyarán elkövetett merénylet után még jobban elharapódzott. Fanni Kaplan három lövéssel kísérelte meg kivégezni a forradalom árulójának tartott férfit. Balszerencséjére azonban terve nem sikerült, így hamar a titkosrendőrség kezei között találta magát, akik brutális kínzások után egyszerűen főbe lőtték.
Feliksz Dzerzsinszkij (középen) a Cseka többi prominens tagjával tartott megbeszélésen
A merényletet csodával határos módon a Szovjetunió atyja túlélte. Leninen azonban paranoia lett úrrá, ami a kommunista állam sajátosságaiból fakadóan az egész rendszert áthatotta. Innentől kezdve bárki lehetett árnyékban bujkáló ellenforradalmár vagy a Párt uralmát titkon aláásni akaró szabotőr.
A legtöbb letartóztatás ennek megfelelően teljesen szúrópróbaszerűen ment végbe. Éjszaka bárkinek kopogtathattak az ajtaján, vagy egy a titkosszolgálat tagjai akárkit közrefoghattak valamelyik mellékutcában, és akkor nem volt menekvés.
A Cseka börtönében, a társadalmi csoportok minden rétege képviseltette magát. Nemesektől a parasztokon át egészen a közellenségnek tartott papokig és a kommunista ideológia által csak elméletben támogatott munkásokig.
Idővel a Cseka átalakult és Állami Politikai Igazgatóság (röviden: GPU) néven lett ismert, majd Joszif Sztálin rémuralma alatt Belügyi Népbiztosság (NKVD) elnevezéssel folytatta tovább elnyomó és megfigyelő tevékenységét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Életének tíz évét áldozta Mozart műveinek rendezésére Ludwig Ritter von Köchel tegnap
- Lincolnék ellentmondásos házassága tegnap
- Egy verekedésnek köszönhette jellegzetes mosolyát Humphrey Bogart tegnap
- Halaszhatatlan üzleti tárgyalás miatt nem szállt fel a Titanicra a drótnélküli távíró feltalálója, Guglielmo Marconi tegnap
- Gyanús körülmények között hunyt el az utolsó Árpád-házi király tegnap
- Raszputyin a sátán szolgája tegnap
- Pillanatok a jeges pokolból – fényképek és levelek a Don-kanyarból 2025.01.13.
- Életmentő Bibliák, frontkarácsony és katonai taxik – az első világháború különös történetei 2025.01.13.