Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István

Széchenyi István felesége társaságában

Széchenyi mozaikcsaládja

A szerelem szövődése idején Crescentia Luise már évek óta a jó 20 évvel idősebb Zichy Károly gróf kamaraelnök (mai fogalommal: pénzügyminiszter) felesége volt, és egyben három kisgyermek édesanyja. Crescence – bár hízelgett neki Széchenyi hódolata – nem ment bele egy „szokványos” szeretői viszonyba. Több mint egy évtized telt el hol sűrűbb, hol ritkább találkozásokkal és „illedelmes” hangú levelezéssel. Széchenyi a társasági élet szabályozott keretei között bejáratos volt a Zichy család otthonába is.

A hódoló és a férj közötti viszony annyira „civilizált” volt, hogy előfordult, hogy együtt aggódtak a gyengélkedő vagy épp szülés előtt álló Crescence-ért. Merthogy a plátói szerelem évtizede alatt a grófné további négy gyereket szült férjének. A kor gyerekhalandósági viszonyai között ritkaságnak számító módon, a házaspár mind a hét gyermeke meg is érte a felnőttkort.

Amikor Zichy Károly 1834 végén 56 éves korában váratlanul meghalt, nem csak ez a hét kiskorú gyermek gyászolta. Crescence-t ugyanis Károly kétszeres özvegyként vette feleségül, így az asszony a férje előző két házasságából született 8 gyermeknek is mostohaanyja volt.

Amikor Széchenyi István a gyászév letelte után, 1836. február 4-én a krisztinavárosi templomban végre oltár elé vezethette ideálját, egy nagy létszámú, vérségi szempontból heterogén család fejévé is vált. Az atyai felelősséget ugyan „csak” Crescence saját hét gyermekéért kapta meg, de a második házasságból származó Zichy gyerekek is (a legfiatalabb is 19 éves volt már a házasságkötéskor) otthonosan jöttek-mentek mostohaanyjuk új otthonában. Ezt bizonyára megkönnyítette az a körülmény, hogy ők anyjuk (Festetich Júlia, Széchenyi unokatestvére) révén vér szerinti rokonai is voltak a családfőnek.

Az eleve bonyolult családi képletet tovább gazdagította az újdonsült házasok hamarosan megszülető két közös fia, Béla és Ödön. A harmadik gyermek, Júlia kéthetes csecsemőként halt meg: ő volt a 45 éves Crescence tizedik, egyben az egyetlen elveszített gyermeke.

Több életrajz is említésre méltónak tartja, hogy Széchenyi lelkiismeretes pater familias módjára törődött a Zichy gyermekekkel. A minősítést úgy fordíthatjuk a társadalomtudományok nyelvére, hogy Széchenyi jól megfelelt az egykorú társadalmi normák és konvenciók által meghatározott mostohaapa-szerepnek.

Csorba László a „célratörő hatékonyság” kifejezéssel jellemzi a grófnak a mostohagyermekeivel való kapcsolatát, nevelési habitusát párhuzamba állítva a vállalkozásaiban elért sikereivel. Ez a hatékonyság elsősorban a Zichy árvák anyagi érdekeinek képviseletében, illetve a fiúk pályaválasztása és pályára állítása során nyilvánult meg. Kijárta például a bécsi hivatalokban, hogy a néhai kormányzati főtisztviselő árvái nagykorúságukig államsegélyt kapjanak. (Ez királyi kegy és nem alanyi jog volt a korban.)

A legidősebb leány, Karolin hat évet töltött nevelőapja háztartásában. 22 évesen ment férjhez Festetics Dénes grófhoz, és választását Széchenyi maradéktalanul helyeselte.

A 15 Zichy gyerek fő örökségét, a lébényszentmiklósi uradalmat az apa halála után két idősebb fiú, Pál és Henrik kezelte. Mivel a nagy adósságokkal terhelt birtokból nem sok szétosztani való jövedelem származott, a fiúk néhány év után ráuntak a gazdálkodással való bajlódásra. Az eladást Széchenyi vette kezébe, és ő találta meg a fizetőképes vevőt a bécsi bankár, Sina György báró – a Lánchíd-projekt fő finanszírozója – személyében. Gondoskodott arról is, hogy a Crescence gyerekeit illető részt nagykorúságukig biztonságos befektetésekben őrizze meg.

Széchenyi mostohaapai szerepbe való „beletalálását” megkönnyíthette, hogy már az édesapa életében bejáratos volt a Zichy-házhoz, azaz nem voltak ismeretlenek számára a gyerekek. A kisebbeket születésüktől ismerte. Ott volt a legidősebb fiú, a 11 éves Alfréd házi vizsgáin, hallotta sírni egy estélyen a zongorához parancsolt, lámpalázas tízéves Karolinát, akinek metszetet küldött születésnapjára ajándékba, s még a gyerekek betegségeiről is értesült.

Zichy halála után már tudatosan, a rá jellemző perfekcionizmussal készült a majdani szerepre: 1835 júniusában, a gyászév közepén például listát készített Crescance hét gyerekének születés- és névnapjáról. A következő 12 évben a „meine Waisen” („árváim”) gyakori szereplői lettek leveleinek. Többnyire „szeretett, bár mostoha fiam/lányom” szószerkezetben emlegette a Zichy gyerekeket.

1. Széchenyi mozaikcsaládja
2. Széchenyi, a mostohaapa
3. „Szent kötelezettséget vettem magamra”
4. Széchenyi, az édesapa

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére