Nem tiltakoztak a nyugati hatalmak Lengyelország legelső felosztása ellen
2024. augusztus 5. 16:05 Múlt-kor
1772. augusztus 5-én három európai nagyhatalom uralkodója – II. Frigyes porosz király, II. Katalin orosz cárnő és Mária Terézia magyar királynő – közösen megfogalmazott kiáltványban osztotta fel egymás között Lengyelország területének egyharmadát. Az első felosztást a következő évtizedekben további kettő követte, amelyek során a lengyel állam hivatalos formában egészen az első világháború végéig megszűnt létezni.
Lengyelország felosztása
Korábban
Gomolygó felhők a lengyel égen
A lengyel nemesség által a 17. század közepén kialkudott és egészen a 18. század végéig működő liberum veto jogköre eredeti szándékával ellentétben (a végrehajtó hatalom korlátozása és a demokratikus elemek erősítése a törvényhozásban) alaposan aláásta a nemesi köztársaság tekintélyét és működőképességét. Sok történész egybehangzó véleménye szerint az államnak ez a működési elve nagyban hozzájárult a Lengyel–Litván Unió meggyengüléséhez, végső soron a szuverén lengyel államiság közel 150 éves megszűnéséhez. Piotr Stefan Wandycz például egyenesen úgy nyilatkozott, hogy „a liberum veto a régi lengyel anarchia baljós szimbólumává vált”.
A végső formájában az 1652-es országgyűlésen elfogadott liberum veto (szabad vétó, vagyis tiltakozási jog) lehetővé tette a törvényhozás (szejm) tagjai számára, hogy kikényszerítse az aktuális ülésszak befejezését, illetve semmisnek nyilvánítsa a meghozott törvényeket. A szejm bármelyik képviselője a „nie pozwalam” – „nem engedem” kifejezéssel tiltakozhatott egy-egy határozat végrehajtása ellen. A különleges jogkör azon az elméleten alapszik, hogy mivel minden lengyel nemes azonos jogokkal bír, vagyis egyenlő, minden intézkedést és törvényt egyhangúan kell elfogadni.
A felosztás előtt: a lengyel-litván nemzetközösség legnagyobb kiterjedése (wikipédia/Halibutt/CC BY-SA 3.0)
A baljós felhők Lengyelország egén már a 18. század elejétől gyülekezni kezdtek: a század elején belesodródott a számára semmilyen sikerrel nem kecsegtető nagy északi háborúba (1700–1721), sőt miután a svéd sereg több ütközetben is legyőzte a lengyel–szász csapatokat, XII. Károly svéd király az egész országot megszállta, kifosztotta, uralkodóját pedig száműzte.
Miközben a következő évtizedek – köszönhetően többek között a liberum veto bénítóan ható intézményének és egy örökösödési háborúnak – egyre inkább a hanyatlás és az anarchikus állapotok jeleit mutatták, Lengyelország szomszédos nagyhatalmai katonailag jelentősen megnövekedtek, és egyre inkább területéhessé váltak. A geopolitikai helyzet és az Orosz Birodalomnak a lengyel belpolitikára gyakorolt mind inkább fenyegető magatartása egyre inkább az orosz medve közelébe sodorta a meggyengült államot.
Amikor orosz és porosz nyomásra egy litván nemes, Stanisław Poniatowski került a lengyel trónra (II. Szaniszló Ágost néven 1764–95 között irányította az országot), még voltak apró jelek, hogy végül ne ő legyen a lengyel és litván nemzet közösségének utolsó uralkodója: II. Szaniszló Ágost kísérletet tett az arisztokrácia tagjainak szélesebb körű megadóztatására, fellendítette a kereskedelmet, stabilizálta az árakat, sőt duplájára emelte az állami jövedelmeket. A liberum veto felszámolásába és az állam működésének hatékonyabbá tételébe azonban beletört a bicskája.
II. Szaniszló Ágost
Miután II. (Nagy) Katalin orosz cárnő az uralkodót reformjai visszavonására kényszerítette, azt is sikerült elérnie, hogy az Unió az oroszok védelmét kérje az egyre inkább fenyegető Porosz Birodalommal szemben. (Poroszország azokra az északnyugati lengyel területekre vetett szemet, amelyek segítségével egyesíteni tudta volna birodalmának nyugati és keleti területeit.)
A területi igények mentén húzódó konfliktust tovább mélyítette egy vallási jellegű probléma is: az oroszok vallásszabadságot követeltek a lengyel területeken élő ortodox és protestáns alattvalók számára, és kötelezni kívánták a lengyel államot arra is, hogy az ortodox vallást gyakorlók állami hivatalokat is betölthessenek. Minkét követelés nyílt provokáció, ezáltal természetesen elfogadhatatlan volt a hagyományosan római katolikus lengyel nemesség számára.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Nagy-Britannia
- Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
- Csak átmeneti békét eredményezett az első búr háború
- Pattanó bombákkal semmisítették meg a britek a Ruhr-vidék gátjait
- Lőporoshordóival könnyedén a levegőbe repíthette volna a Westminster-palotát Guy Fawkes
- Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- Csodával határos módon élte túl az IRA ellene szervezett merényletét Margaret Thatcher
- Nem akartak bevándorlási engedélyt adni az amerikai hatóságok John Lennonnak
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze
- A Sztálin elleni harcra buzdított Andrej Vlaszov, de Hitler bizalmát nem nyerte el 09:50
- Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa 09:05
- Grace Kelly lemondott Hollywoodról, hogy hercegné lehessen tegnap
- A magyar divat koronázatlan királynője volt Rotschild Klára tegnap
- Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság tegnap
- Félmillió áldozatot követelt a Banglades függetlenségét is elhozó Bola-ciklon tegnap
- Jezsuita mintára hozta létre Pázmány Péter a nagyszombati egyetemet tegnap
- Nem vették fel a főiskolára, húsz évig épületek díszítésén dolgozott Auguste Rodin 2024.11.12.
