Múzeumhálózata tette halhatatlanná Peter Ludwigot

Peter és Irene Ludwig (b) Johannes Rau észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnökkel (k) és Norbert Burger kölni főpolgármesterrel, valamint feleségével, Annemarie-val az 1990-es években (Wikipedia / Jean Christopher Burger / CC BY-SA 4.0)

Hadifogság, művészet és csokoládébirodalom

A Koblenzben született későbbi mágnás édesapja cementgyáros volt, azonban a családi vállalkozást bátyja vette át. A koblenzi Auguszta Császárné Gimnáziumban (a mai Görres-Gymnasium) végzett tanulmányai után 1943-ban úgynevezett hadiérettségit tett – erre azoknak volt lehetősége, akiket a formális érettségi vizsga letétele előtt besoroztak.

Katonai szolgálata során amerikai fogságba esett, a háború végét követően 1946-ban a mainzi Johannes Gutenberg Egyetemre iratkozott be, ahol művészettörténetet, régészetet, történelmet és filozófiát is tanult. Doktori értekezését Picasso művészetéről írta, a művész emberképében kifejezett generációs életfelfogásról.

1951-ben vette feleségül Irene Monheimot, a gazdag Monheim-mágnáscsalád lányát, akin keresztül bekerült a családi vállalkozásba, a Trumpf, Lindt, Mauxion és más csokoládémárkákat birtokló Leonard Monheim társaságba.

Bár Irenével közös volt a művészetek iránti vonzalmuk, Ludwig praktikus képességekről is tanúbizonyságot tett: 1969-ben átvette a cég vezetését, és az 1970-es és 1980-as évek folyamán Németország egyik legsikeresebb vállalkozásává fejlesztette a Monheimot, amelyet végül át is nevezett Ludwig Schokoladenra.

Növekvő bevételével egyre inkább műgyűjtői szenvedélyének hódolt: az 1970-es években már átlagosan naponta vásárolt valamilyen alkotást. Óriási gyűjteménye nem csak festményeket tartalmazott: könyvritkaságok, porcelántárgyak és egyéb műkincsek is részei voltak, Ludwig és feleségének ízlése nem csupán széleskörű volt, de gyakran változott is.

Hírnevet első ízben azzal szerzett magának, hogy amerikai neodadaista és pop-art darabokat is elkezdett gyűjteni. Az aacheni otthonában és irodáiban kiállított darabok mellett sokat adott már ekkoriban kölcsönbe mind NSZK-beli, mind külföldi múzeumoknak, és szívesen vette át a különféle intézmények által hálából adományozott tiszteletbeli professzori és doktori címeket.

Mivel az ilyen címeket meglehetősen komolyan veszik a német társadalomban, a Ludwig-házaspár valósággal elvárta a „Herr und Frau Professor” megszólítást.

Miután számos ókori darabot adományozott a bázeli Antikenmuseumnak (amely ezzel felvette az Antikenmuseum und Sammlung Ludwig nevet), Peter Ludwig vált az egyetlen külföldi személlyé, akinek esetében a svájci hatóságok minden belépési és vámügyi procedúrától örökre eltekintettek.

1. Hadifogság, művészet és csokoládébirodalom
2. Támogatók és ellenzők

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2011

• Az örökség
• Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
• A közös kód
• Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
• A Délvidék megszállása 1941-ben
• Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
• A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
• Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt