Bálványimádás ürügyén ítélte halálra Pizarro az inka uralkodót

Francisco Pizarro

A konkvisztádor valamikor 1471 és 1476 között született Trujillóban, Spanyolország egyik szegény vidékén egy katona törvénytelen fiaként. Írni-olvasni nem tanult meg, kondás volt, amikor a szóbeszéd szerint mesés kincseket rejtegető Újvilágba utazott szerencsét próbálni.

Számos felfedező és hódító vállalkozásban vett részt, de ekkoriban még nem tűnt ki társai közül. 1513-ban tagja volt Vasco Núñez de Balboa panamai expedíciójának, amely a földszorost átszelve elsőként pillantotta meg a Csendes-óceánt. Az új kormányzó parancsára később ő tartóztatta le a lázadással vádolt Balboát, ebbéli érdemeiért az újonnan alapított Panamaváros első polgármestere lett.

Már tekintélyes ember volt, amikor 1524-ben egy Diego de Almagro nevű másik kalandorral a legendás dél-amerikai „Aranyország”, Biru (Peru) keresésére indultak, de útjuk az éhség, a rossz idő és az ellenséges indiánok miatt kudarcba fulladt.

1526-ban újra próbálkoztak, s ezúttal már a mai Ecuador partjainál némi aranyra bukkantak. Pizarrónak meggyőződésévé vált, hogy a szóbeszéd igaz, a kincsekben gazdag föld valóban létezik. A hírről futár útján beszámolt az új panamai kormányzónak, de az már nem bízott benne, és azonnali hazatérésre szólította föl.

Portré a hódítóról

Pizarro megtagadta a parancsot, és társait is választásra szólította fel. Kardjával vonalat húzott a földre, mondván: az egyik oldalon van Panama és a szegénység, a másikon Peru és a gazdagság, ő délre indul. A vele maradt tizenhárom emberrel ismét Peruba hajózott, s meggyőződött a terület hihetetlen gazdaságáról.

A vállalkozást továbbra is ellenző kormányzót úgy kerülte meg, hogy visszatérése után Spanyolországba utazott, és kieszközölt egy kihallgatást V. Károly királytól. Az uralkodót meggyőzték Pizarrónak az Eldorádóról szóló színes meséi, nemesi rangot kapott, és kinevezték a meghódításra váró gyarmat kormányzójává.

Harmadik útjára 1530. december 27-én három testvérével és Almagróval, 180 emberrel, 37 lóval, 26 puskával és néhány ágyúval indult, az expedíció elején még száz, Panamából érkezett kalandéhes spanyol is csatlakozott hozzá.

Pizarro legnagyobb szerencséjére éppen egy trónviszály közepébe csöppent: az alig százéves, mintegy egymillió négyzetkilométer területű Inka Birodalom trónjáért vívott véres belviszály miatt a helyiek alig szenteltek figyelmet a spanyoloknak, akik szinte akadálytalanul jutottak el a birodalom szívéig, csak tucatnyi embert veszítve az összecsapásokban.

A trónharcokból győztesen kikerült új inka uralkodó, Atahualpa 1532. november 16-án tízezer, bottal felfegyverzett harcosa közt fogadta Pizarrót és mintegy 200 emberét. A spanyolok felszólították: vegye fel a keresztény vallást, és hódoljon be a spanyol királynak. A sértett és megdöbbent inka nemmel válaszolt, és a földre hajította a Bibliát, mire Pizarro a „szentséggyalázás” ürügyén támadást vezényelt.

Lima alapítása (José Effio alkotása)

A spanyolok előbb sortüzet adtak, majd lovasrohamot indítottak, az indiánok nagy részét lemészárolták, Atahualpát elfogták. Az inka váltságdíjként felajánlotta: két szobát ezüsttel, egyet pedig arannyal töltet meg addig a vonalig, amelyet egy felemelt karddal húznak a falra.

Ő állta a szavát, Pizarro azonban nem: az uralkodót a kincsek összehordása után testvére meggyilkolása, a spanyolok elleni összeesküvés, többnejűség és bálványimádás címén halálra ítélték, és 1533. augusztus 29-én kivégezték.

Atahualpa a vérpadon felvette a keresztséget, ezért előbb megfojtották, és csak utána gyújtották meg a máglyát. Az aranyat és az ezüstöt elosztották, még az egyszerű katonák is dúsgazdag emberként térhettek haza.

A spanyolok ezek után harc nélkül foglalták el és rabolták ki a birodalmat. Pizarro 1535-ben megalapította Limát, később ezt nevezte élete legnagyobb tettének. A külső veszély elmúltával a hódítók egymás ellen fordultak, s Almagro húzta a rövidebbet, Pizarro elfogatta és kivégeztette.

Almagro fia 1541. június 26-án állt bosszút: embereivel palotájában rohanták le és gyilkolták meg az Inka Birodalom meghódítóját. Az ifjabb Almagrót a királyi biztos fejeztette le, majd kivégeztette a fellázadt Gonzalo Pizarrót, a hódító öccsét is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1956

• Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
• Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
• Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
• Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
• Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után 
• 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
• Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban 
• „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
• Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye