Bartók Bélát is megihlette a legnagyobb magyar hegedűsök egyike, Geyer Stefi

Geyer Stefi

Zenekedvelő családban született Budapesten, első hegedűóráit háromévesen vette orvos édesapjától, aki még a hegedűkészítéssel is megpróbálkozott. Bátyja elismert orgonaművész és orgonaépítő lett, unokabátyja Zipernowsky Károly, a transzformátor egyik feltalálója volt.

A csodagyerek Stefi hétévesen kezdte zenei tanulmányait, s még abban az évben hangversenyen is fellépett. Tízévesen vették fel a Zeneakadémiára, ahol a magyar hegedűiskolát megalapozó Hubay Jenő tanítványa, első világsikert arató növendéke lett, a később szintén világhírűvé vált Szigeti Józseffel egyetemben. Stefi tizenévesen kezdett koncertezni, nemcsak Európát, hanem Amerikát is bejárta, s már ekkor dicsérték vonókezelését, technikai tudását, muzikalitását.

Tizennégy évesen találkozott először Bartók Bélával, akinek idővel múzsája lett. Kapcsolatuk 1907-ben mélyült el, amikor Bartókot a Zeneakadémia tanárává nevezték ki, és többször együtt léptek fel. Az év nyarán Jászberényben, Stefi nagynénjénél is találkoztak, ekkor határozta el Bartók, hogy versenyművet ír Stefi számára: az első motívumokat híres fekete zsebkönyvébe jegyezte le.

Bartók levélben számolt be ideáljának erdélyi népdalgyűjtő útjáról, bontakozó érzelmeiről, a karácsonyi ajándéknak szánt, születőfélben lévő zenedarabról, de 1908 elején rá kellett döbbennie, hogy érzelmei nem találnak viszonzásra. (Bartók és Geyer Stefi levélváltása fontos zenetörténeti dokumentum.)

A komponista elküldte a mindössze kéttételes Hegedűverseny partitúráját Geyernek, aki azt a magántermészetű beírások miatt nem publikálta, csak halála előtt adta át barátjának, Paul Sacher karmesternek Bartók hozzá intézett leveleivel együtt.

Az opus posztumusznak jelölt első Hegedűverseny 1958-ban hangzott el először Baselban Hansheinz Schneeberger előadásában, Sacher dirigálása mellett. Az 1961-es amerikai premieren, a Carnegie Hallban Isaac Stern játszotta a hegedűszólamot. Az első tétel négyeshangzat vezérmotívuma az ihlető múzsát jelképezi, egy másik dallam szerelmi témaként Bartók több későbbi művében, így A kékszakállú herceg vára című operában és A fából faragott királyfi című táncjátékban is hallható.

Bartóknak a kapcsolat lezárulta utáni ambivalens érzelmeit tükrözi a Két portré (Egy ideális, egy torz) című zenekari alkotása, a torz kép a Hegedűverseny soha el nem készült harmadik tételének is tekinthető. A reménytelen szerelem árnya lebeg Bartók első kiforrott műve, az I. vonósnégyes fölött is, amelynek elsőként megszületett második tételéről írta Geyernek: „Ez az én halotti énekem.”

Bartók Béla

Bartók 1909-ben, kapcsolatuk érzelmi utóhatása alatt találkozott Ziegler Mártával, aki zongoratanítványa volt, s akit még abban az évben feleségül vett. Kapcsolata Geyerrel nem szakadt meg, amikor a zeneszerző elhagyta Magyarországot, az akkor már Svájcban élő hegedűművész segítette abban, hogy eljusson Amerikába.

Geyer Stefi az 1910-es évek végére a koncertpódiumok kedvelt művésze lett Európa-szerte. Szépsége és tehetsége Othmar Schoeck svájci zeneszerzőt is megragadta, akivel közös koncertkörúton vett rész. Schoeck is beleszeretett, de ő is elutasításra talált, a boldogtalan szerelem ezúttal is hegedűversenyt és hegedűszonátát ihletett.

A híres és népszerű hegedűművésznő 1911-ben Erwin Jung bécsi jogásszal házasodott össze, aki 1919-ben az első világháborút követő spanyolnátha-járványban halt meg. Férje halálát követően kötött barátságot Alban Berg osztrák zeneszerzővel, majd Walter Schulthess svájci zeneszerző-zongoraművésszel. Schultess lett a második férje, akivel Svájcban élt, de többször jártak Norvégiában is, ahol a természetet kedvelő asszony szívesen töltötte az időt.

Az 1920-as évek első felében előadóként világszerte sikeres Geyer kiváló zenepedagógus is volt, 1923-tól három évtizedig tanított a zürichi konzervatóriumban. Rendszeresen fellépett tanítványaival, emlékezetes Beethoven-esteket adott Wilhelm Backhaus német zongoraművésszel. Férjével, akivel kamarakoncerteken is együtt játszott, alapították meg a zürichi Collegium Musicumot, amelynek szólistája és koncertmestere volt, de azt sem érezte rangon alulinak, hogy az első hegedűszólamban játsszon Toscanini és Furtwängler dirigálásával a luzerni fesztiválzenekarban.

1929-ben kizárólag Bartók műveiből álló szólóestet adott, s a harmincas években lemezre rögzítette a többek közt Bach, Beethoven, Mozart, Haydn és férje szerzeményeit. Saját formációjában, a nevét viselő kvartettben első hegedűsként zenélt. A hegedűirodalom klasszikusai mellett a modern művek kiváló tolmácsolója volt, több kortárs zeneszerző ajánlotta neki művét.

Geyer Stefi 1956. december 11-én halt meg Zürichben. Paul Sacher azt mondta róla: remek hegedűművész, még jobb szólista és egészen kiváló zenész volt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. Az EU főbb intézményei, működése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 26 éves az Európai Unió