Évszázadokon át keresték a titokzatos déli kontinenst a régi korok hajósai
2024. június 17. 18:05 Múlt-kor
A felfedezőknek mindig is megvoltak a maguk „Szent Gráljai”, olyan utak, vagy megismerésre váró célpontok, amelyek elérésére sokan indultak el. Afrika megkerülése, a Föld körülhajózása, vagy az északnyugati átjáró megtalálása ilyen célok voltak. A déli kontinensről szóló elképzelések már az ókorban felbukkantak, és akkor, amikor a hajózás fejlődése eljutott odáig, hogy a különböző birodalmak kimerészkedtek a déli tengerekre, számos felfedező és kalandor eredt a legenda nyomába.
„Ausztrália” első térképe Nicolas Vallards 1547-ben készült atlaszából
Korábban
Ismeretlen föld
Terra australis incognita, azaz az ismeretlen déli földrész. Sokáig ezen a néven szerepelt az a terület, amelynek a létét csak feltételezték.
A 17-18. századra kristályosodott ki az az elmélet, amely szerint valahol a déli féltekén kell lennie egy nagy és hatalmas kontinensnek. Ekkoriban már mindenki tisztában volt azzal, hogy a Föld gömbölyű, de a tengereknek csak egy részét fedezték még fel, így nem tudták, hogy mi található a déli sark irányába.
A nagy déli kontinensről szóló elképzelés egyáltalán nem volt új: már Kr. e. 530-ban a tételéről híres Püthagorasz azt feltételezte, hogy a bolygó szféráinak kiegyensúlyozásához szükséges, hogy létezzen egy déli földdarab.
A Kr. e. IV. században Arisztotelész hasonlóképpen fogalmazott akkor, amikor kifejtette, hogy a déli sark körül szárazföldnek kell lennie, hasonlóan az északi pólushoz.
Az ő elképzelését bővítette ki Klaudiosz Ptolemaiosz, a Kr. u. 2. században élt csillagász, aki szerint az Indiai-óceánt dél felől egy kontinens zárja le.
Ptolemaiosz Geographia című munkája a reneszánsz idején fellendülő térképkészítésnek vált az egyik fontos alapjává, így a déli kontinensről szóló elképzelés a felfedezésekkel együtt ismét megjelent a köztudatban. Hogy az Indiai-óceán nem teljesen zárt, arra az Afrikát megkerülő portugál felfedezők már akkor rájöttek, amikor Bartolomeu Dias 1488-ban elérte a Jóreménység-fokot.
Klaudiosz Ptolemaiosz világtérképe, eredetileg a Kr. e. 2. századból
A portugálok, és később a spanyolok felfedezéseihez nagyban hozzájárult az a tény, hogy a Közel-Keleten, és a Balkánon felemelkedett az Oszmán-Török Birodalom, amely elzárta, vagy legalábbis gazdaságtalanná tette az addigi kereskedelmi utakat. Afrika megkerülésével, majd Amerika felfedezésével kézzel fogható közelségbe került az ismeretlen déli kontinens felfedezése.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
- Mi volt Róma bukásának oka?
- Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
- Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
- Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
- Mi okozta a Római Birodalom bukását?
- Hét meglepő tény a római nőkről
- Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
- Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége
- Véletlenül jutott kulcsfontosságú szerephez a berlini fal ledöntésében Günter Schabowski 18:05
- A földdel tette egyenlővé Lisszabon gazdag városát az 1755-ös földrengés 16:05
- Afrikai expedícióján varázslónak hitték Teleki Sámuelt az őslakosok 15:05
- Hét meghökkentő temetkezési szokás a történelemből 13:55
- A néphit szerint a gazdátlan lelkek vándorútra indultak Mindenszentek ünnepén 11:20
- A háremből emelkedtek fel az Oszmán Birodalom legbefolyásosabb női 09:05
- Hét borzongató horrorfilm, amit valós események ihlettek tegnap
- Egy idős hölgy látomása miatt helyezték át Sztálin holttestét tegnap
