Karácsony éjszakáján jött a világra a magyarok szeretett Sisi királynéja
2023. december 24. 12:20 Pálinkás Patrícia
Miksa bajorországi herceg és Ludovika bajor királylány második leánygyermeke 1837. december 24-én este 10 óra 43 perckor született a hercegi pár müncheni kastélyában. A kis karácsonyi angyal a keresztségben az Elisabeth nevet kapta, a családban viszont mindvégig Sisinek becézték. Mi, magyarok legtöbbször Erzsébet királynéként emlegetjük.
Korábban
Nem elég, hogy ezen a szent ünnepen, hanem ráadásul vasárnap, és egy foggal jött a világra a kis hercegnő, amit a család jó jelnek tekintett. Viszont hiába predesztinálta őt az ég hatalomra, csillogásra, ha a természete, a lelkisége mindvégig tiltakozott ez ellen. Szabadságra vágyott, ha tehette, kerülte az embereket, a szigorú protokoll szerint működő eseményeket, és ezt – érthető módon – császárnéként nem vették jó néven tőle.
Egyetlen alkalommal tett kivételt, amikor magyar királynévá koronázták 1867. június 8-án. Kortársak szerint erre az alkalomra olyan örömmel, izgalommal és várakozással tekintett, mint ahogy a menyasszonyok készülnek az esküvőjükre.
A koronázási fotókat is időben elkészíttette. Emil Rabending képeiről van szó, amelyeken Erzsébet a magyar koronázási díszruhában látható a fényképész műtermében. Sokáig 1867-re datálták ezeket a fotókat, hisz a koronázás ekkor volt. Nagy meglepetést keltett 1998-ban, amikor is egy bécsi kiadvány 1866 decemberére tette a képek elkészültét.
Ehhez az adta az alapot, hogy maga a művész hirdette, hogy januártól új műterembe költözik a Taborstrasse-i Hotel National-ból a Favoritenstrasse 3. szám alá. Ez végül is elhúzódott, és csak 1867 márciusára nyitotta meg műtermét az új helyen. Ez az időpont már közelít a koronázáshoz.
Az új internetes keresők segítségével viszont egy még megdöbbentőbb dátumra derült fény nemrégiben. A híres-nevezetes fotók – amelyekről aztán megannyi festmény, fotóvariáns, kollázs, szobor készült az idők folyamán – 1866. március 17-én készültek, vagyis majdnem 15 hónappal a koronázás megtörténte előtt. Négy bécsi lap, legrészletesebben a Fremden-Blatt számolt be arról, hogy 17-én délelőtt 11 órakor Császárné Őfelsége látogatásával tüntette ki Rabending fényképész műtermét a Taborstrasse 18. szám alatt.
A Hotel előtt olyan óriási embertömeg gyűlt össze, hogy csak nagy fáradsággal lehetett az átjárót szabadon tartani. A műteremben három és fél órát tartózkodott Erzsébet, ahol is életnagyságban készültek róla felvételek magyaros díszruhában: fehér selyemruhában, bársonyderékban, fején diadémmal. Továbbá egy fekete bársonyruhában is fotózták. Végre van egy pontos dátumunk az Erzsébet-ábrázolások terén.
1866 áprilisának közepén a Neumann könyvkiadó pedig így hirdette Erzsébet császárné új, természet után készült portréit Emil Rabendingtől: Három beállítás fekete bársonyruhában, és három beállítás magyar udvari gálaruhában. Mindegyik 50 fr. „Schillerformat”-ban és 40 fr. vizitkártya formában.
Az érdeklődők nagy száma mutatja, hogy az emberek mindig is kíváncsiak voltak a szépséges uralkodónéjukra, hisz olyan ritkán láthatták őt, főleg közelről. Harminc éves kora után nem is engedte fényképezni magát és festőknek is csak ritkán ült. A kíváncsi tekintetek elől pedig legyező mögé bújt.
A rejtőzködő Erzsébetet itt, a Rabending-fotón viszont egy pillanatra megleshetjük, hisz pontosan tudjuk most már, hogy mennyi idős volt a felvétel készítésekor: 28 éves múlt alig három hónappal. Történelmi szempontból sem olyan meglepő ez a korai időpont a koronázásra készülődve, hiszen 1866 elején sokkal közelibbnek tűnt a megegyezés az uralkodó és a nemzet között, mint majd az év végén. Ezt támasztja alá az a tény is – amit magyar és osztrák lapok egyaránt lehoztak – hogy Liszt Ferenc már 1865 decemberében koronázási induló és koronázási mise írására lett hivatalosan felszólítva.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost 19:05
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt 17:05
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból 16:40
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja 16:05
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon 14:20
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál 11:20
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről 09:50
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné 09:05