2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A művészeti aukcióknak is népszerű tételei Munkácsy, a festőfejedelem képei

2023. november 27. 09:50 Múlt-kor

Munkácsy az egyik legnagyobb hatású magyar festő, akinek külföldön is hírnevet és elismertséget szerzett magának. Festményei aránylag ritkán bukkannak fel aukciókon, de akkor csillagászati összegekért kelnek el. Az idén 250 éves BÁV árverésein kalapács alá került Munkácsy-képekből szemezgettünk.

Munkácsy
Munkácsy Mihály: Golgota (részlet)

Lieb Mihály Leó néven született Munkácson 1844-ben, egy bajor származású tisztviselő fiaként. Szülei korai halála után Mihály anyai nagybátyja gondozásába került Békéscsabán, aki a fiút asztalosinasnak adta. Mihály 1862-ben állt be Szamossy Elek mellé segédnek, és 1863-ban az ő ajánlólevelével érkezett a fővárosba. Nevét is ekkor magyarosította Munkácsyra.

Első igazán sikeres képéhez korábbi mesterségének világa szolgált ihletésül: 1868-ban, eddigre kialakult sajátos stílusában készítette el az Ásító inast. 1869-ben készült el a Siralomház, ez a drámai hatást keltő életkép, amely Párizsban, a Salon 1870-es kiállításán aranyérmet nyert.

Az 1880-as években festette legkiforrottabb tájképeit: a Rőzsehordó nő, a Tájkép folyóval, a Sötét utca, a Séta az erdőben barbizoni hatásokat mutató, plein air stílusú képei festészetének legkiemelkedőbb alkotásai közé tartoznak.

Ugyanebben az időszakban készült el leghíresebb alkotása, a monumentális Krisztus-trilógia első két eleme: 1881-ben a Krisztus Pilátus előtt, 1884-ben pedig a Golgota. (A trilógia „középső” alkotása, az Ecce homo csak 1895-ben született meg.) Fogadtatásukat jól jellemzi, hogy első kiállításukon végeláthatatlan sorok kígyóztak a festmények előtt: több mint háromszázezer érdeklődő tekintette meg őket.

Az 1880-as években Munkácsyn apránként elhatalmasodott fiatalkorában szerzett szifilisze, egyre gyakrabban pihenőre kényszerítve a festőt. 1891–93 között festette a Honfoglalást, utolsó nagy dicsősége pedig az Ecce homo 1896-os bemutatása volt a millenniumi ünnepségen.

Munkácsyt máig a legismertebb és legjelentősebb magyar festők között tartják számon. Képei ritkán kerülnek árverésre, de az elmúlt évtizedekben az idén 250 éves BÁV-nál több alkalommal is felbukkantak a festőfejedelem alkotásai.

2008 novemberében például Munkácsy egyik korai zsánerképe, A párbaj vagy másik nevén Pillanatnyi fölhevülés került kalapács alá az aukciósháznál. A Rembrandt hatásait mutató festmény 1888-ban készült, a művész kosztümös életképekből álló sorozatának első tagjaként. Végvári Lajos 1958-as Munkácsy-monográfiájában így írja le a képet: „A belépők előtt, a kőkockás padlózaton, az ólomkarikás ablaktól megvilágítva fekszik a pillanatnyi felhevülés áldozata, szétterpesztett lábai között a kardja, tőle jobbra egy asztal előtt, a hátteret lezáró nagy kandalló formáitól mintegy körülfogva áll a gyilkos, lábát szétterpeszti, hosszú kardját az áldozat cipőjéhez illeszti. Tartásán még észlelhető a heves küzdelem okozta megfeszülés, de fejét lehajtja s arcán úrrá lesz a megbánás és a bűntudat.” A festmény 2008-as kikiáltási ára 18 millió forint volt.

2019 különleges év volt, ugyanis négy Munkácsy-alkotás is megfordult a BÁV-nál. Májusban, a 74. Művészeti aukción egy korai festményre, A bogrács címűre lehetett licitálni, amelyet 1864-ben készített az akkor még csak húszéves festő. Munkácsy csak a megelőző években kezdett el festészettel, pontosabban rajzolással foglalkozni, ezen kompozícióján azonban az korábbi festményeitől eltérő, üdítően friss történés rajzolódik ki, aminek oka, hogy Munkácsy 1863-tól Ligeti Antal festőművésznél dolgozott, így ez a műve már mesterének festészeti látásmódját, technikai tudását is magán viseli. Az alkotás fontos szerepet kapott később Munkácsy életében, az 1866-ban fellépő szembetegségét a pesti Szent Rókus Kórházban néhány hét alatt meggyógyító Dr. Hischler István szemorvosnak ugyanis ezzel a képpel hálálta meg gyógyító munkáját.

Novemberben más természetű képek kerültek kalapács alá: az Anya gyermekével II., amely eredetileg a Zálogház című festményhez készült tanulmányként, és 28 millió forintos kikiáltási áron hirdették meg, illetve két rajz: 1862-ből a Reneszánsz portré, amely egy rézmetszet alapján készült, valamint az 1879-es, Férfiportré című ceruzarajz. Ez utóbbiakért 480 ezer, illetve 280 ezer forintról indult a licit.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Munkácsy Mihály: GolgotaMunkácsy Mihály: A párbajMunkácsy Mihály: A bográcsMunkácsy Mihály: Anya gyermekével II.
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár