Ellenezte írásainak filmre vitelét a sci-fi óriása, Stanisław Lem

Stanisław Lem 2005-ben (Wikipedia / Mariusz Kubik / CC BY 2.5)

Stanisław Herman Lem Lwówban (ma Lviv, Ukrajna) született, elmondása szerint valójában szeptember 13-án, de babonaság miatt szeptember 12-ét írtak az anyakönyvébe. Apja nyomdokain haladva orvosnak készült, de szülővárosában megkezdett tanulmányait félbeszakította a második világháború. A német megszállás alatt autószerelő-segédként és hegesztőként dolgozott, részt vett az ellenállásban. 1946-ban a repatriálási program keretében családjával áttelepült Krakkóba, ahol a Jagelló Egyetem orvosi karára járt, de diplomát nem szerzett, hogy ne kelljen katonaorvosként szolgálnia. Abszolutóriummal a zsebében császármetszéseknél segédkezett, tudományos kutatói munkát vállalt, és szabadidejében írogatott.

Íróként nyilvánosan 1946-ban mutatkozott be, a Nowy Świat Przygód folyóirat folytatásokban közölte Ember a Marsról című első regényét, a Tygodnik Powszechny katolikus hetilapban versei, novellái jelentek meg, és elkészült Az átszellemülés kórháza című regénye is, de ezt a cenzorok csak évekkel később engedték megjelentetni. Első sikerét 1951-ben az Asztronauták című kommunista utópiával aratta, 1955-ben jelent meg a Magellán-felhő című regénye. 1957-ben adta ki a Csillagnaplót, amelyben egyik legismertebb hőse, Ijon Tichy kozmikus űrutazó bolygóközi kalandjait írta meg, két évvel később az Éden című regénnyel és az Invázió az Aldebaranról című elbeszélés-gyűjteménnyel jelentkezett.

Alkotói pályája legtermékenyebb szakaszában, 1961-ben vetette papírra a Visszatérést és a Solarist, minden idők egyik legsikeresebb sci-fi regényét, amelyet később sokan feldolgoztak. 1972-ben Andrej Tarkovszkij, harminc évvel később Steven Soderbergh is megfilmesítette. Lem maga nem rajongott műveinek filmre viteléért, Tarkovszkij adaptációját egyenesen űrbeli Bűn és bűnhődésnek nevezte, a 2002-ben George Clooney főszereplésével elkészült Soderbergh-féle változatot pedig – a forgatókönyv ismeretében – már meg sem nézte. A Solarist 2015-ben Párizsban Fudzsikura Dai zeneszerző feldolgozásában operaként is bemutatták.

Lem 1964-ben Summa technologiae című esszégyűjteményében a jövőtervezés tudományos-technikai feltételeivel foglalkozik, az egy évvel későbbi Kiberiáda szatirikus-humoros novellagyűjteményben a robotok világába kalauzol el bennünket. Az 1968-as Pirx pilóta kalandjai izgalmas elbeszéléskötet, amelyből 1972-ben Pirx kalandjai címmel magyar tévésorozat is készült Kazán István és Rajnai András rendezésében, Papp János főszereplésével. E korszakának záró remeke Az Úr hangja című regény, ebből 2018-ban Pálfi György forgatott filmet, az eredeti mű gondolatvilágát adaptálta egy ma játszódó, családi krimi keretei közé.

A sci-fi irodalom történetét Lem A tudományos-fantasztikus irodalom és a futurológia című esszékötetben foglalta össze. 1987-ben, Béke a földön című regénye megjelenése után bejelentette: szépírói pályáját befejezettnek tekinti, a továbbiakban csak esszéket és tanulmányokat publikál.

Élete végén a jövőfilozófia, a nanotechnológia, a világmindenség hallgatása, a tudomány végső lehetőségeinek kérdései, és az általa fantomatikának nevezett virtuális valóság foglalkoztatta.

A műfajt a klasszikus irodalom szintjére emelő író kritikával szemlélte saját és írótársai munkásságát is, így történhetett meg, hogy az Amerikai Science Fiction és Fantasy Írók Szövetsége (SFWA) 1973-ban tiszteletbeli taggá választotta, majd később az amerikai szerzőtársait érintő kemény hangú bírálata miatt kizárta soraiból.

A század legnagyobb elméi közt számon tartott író könyveit 50-nél több nyelvre fordították le, és a világon több mint 45 millió példányban adták el, pedig műveinek más nyelvekre való átültetése egyedi szóalkotásai, neologizmusai miatt sosem volt könnyű feladat. Az angolszász nyelvterületen elért nagy sikerében jelentős szerepet játszott rátermett fordítója, Michael Kandel amerikai műfordító és sci-fi író, aki tökéletes érzékkel találta meg a lengyel szójátékok és a nehezen lefordítható eszköznevek angol megfelelőjét.

Lem a szükségállapot 1981-es kihirdetése után elhagyta Lengyelországot. Előbb ösztöndíjjal Nyugat-Berlinbe ment, majd 1983-ban Bécsbe költözött, ahonnan 1988 őszén tért vissza Krakkóba. Munkásságának elismeréseként Franz Kafka-díjjal, Krakkó díszpolgári címével tüntették ki, a lengyel kultúrának tett szolgálataiért 1996-ban megkapta a Fehér Sas érdemrendet, 2001-ben az Arany Jogar kitüntetést.

2006. március 27-én Krakkóban halt meg, nevét a csillagok között a 3836-os kisbolygó őrzi. Születésének 100. évfordulóját Lengyelországban Stanisław Lem évvé nyilvánították.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2020

• Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
• Hét halálos divattrend
• Galgamácsa királyi vadászkastélya
• Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
• Aki elhozta Párizst Budapestre
• A Mona Lisa titokzatos elrablása 
• Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
• A darázsderék tündöklése és bukása
• Rubens fejedelmi falvédői