Neandervölgyiek nevelhettek – vagy ehettek meg – egy Homo sapiens csecsemőt 40 ezer éve

2023. szeptember 11. 11:23 MTI

Egy Homo sapiens csecsemő csontját azonosítottak tudósok egy franciaországi barlangban, amelyben a feltételezések szerint kizárólag neandervölgyiek éltek.

A Renne-barlang bejárata (Wikimedia Commons / Pueblopassingby / CC BY-SA 4.0)

Korábban

A felfedezés nagy meglepetést jelentett Bruno Maureille, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) kutatási igazgatója számára, aki a Nature Scientific Reports című tudományos folyóiratban ismertetett kutatást irányította.

A Homo sapiens megjelenésénél jóval előbb kihalt, Eurázsiát hajdan benépesítő neandervölgyiek szakértője 1949 és 1963 között feltárt emberi kövületek leltárán dolgozott Burgundiában, a Yonne megyei Arcy-sur-Cure közelében található Renne-barlangban.

Az André Leroi-Gourhan régész által felfedezett helyszínen gazdag, neandervölgyieknek tulajdonított szerszámgyűjteményt és emberi csontokat találtak, amelyek az időszámításunk előtt 45 000 és 41 000 között virágzó, úgynevezett châtelperroni kultúrával kapcsolatosak.

A dordogne-i Eyzies-ben működő Nemzeti Őstörténeti Múzeumban őrzött 64 kövületet megvizsgálva Bruno Maureille egy csecsemő felső medencecsontjára – egy kéteurós nagyságú csípőtányérra – bukkant, amely különbözött a többitől. A morfológiai különbségből megértette, hogy a kisgyermek nem neandervölgyi volt – mondta el az AFP francia hírügynökségnek.

A csípőtányér hossza és elhelyezkedése nem egyezett meg a többiével – mondta el Juliette Henrion, a Bordeaux-i Egyetem őstörténeti kutató laboratóriumának (PACEA) munkatársa, a tanulmány társszerzője, aki hangsúlyozta, hogy a Homo sapiens és a neandervölgyi ember csontvázának szinte minden csontja alaktani különbséget mutat a csecsemőknél és a felnőtteknél egyaránt.

A kis csont morfometrikus (a méretet és az alakot egyaránt magában foglaló) 3D-s elemzése neandervölgyi csecsemők két jó állapotban megmaradt csípőtányérjával összehasonlítva kimutatta, hogy egy anatómiailag modern emberről van szó, amely azonban még különbözik a ma élő emberektől.

Ez az első alkalom, hogy modern embert találunk egy châtelperroni kultúra korából származó ásatáson – mutatott rá Bruno Maureille.

Az auvergne-i Châtelperronban talált „tündérbarlangról” elnevezett kultúra a neandervölgyi népesség alkonyán és a Homo spaiensnek Eurázsia nyugati részén történt elterjedése idején jelent meg több helyen Franciaországban, illetve Spanyolország északi részén.

A CNRS e heti közleménye szerint a Renne-barlangi felfedezés felveti a két biológiailag különböző emberfaj közötti esetleges érintkezés kérdését.