Negyven éve mutatták be az István, a királyt

1983 nyarán a második világháborús romokból és építkezési törmelékekből az idők során összeállt zuglói Szánkódombon – amelyet Bródy János keresztelt át Királydombra – egyre többen gyülekeztek, hogy fül- és szemtanúi legyenek a zenés játék nem kis hangerővel zajló próbáinak.

Az Illés-együttes nyitódalát hallva nagyon gyorsan kiderült az érdeklődők számára, hogy a „magyar Lennon–McCartney-páros,” azaz Szörényi Levente és Bródy János készül egy újabb nagy dobásra. Ezúttal azonban nem egy menetrend szerinti nagylemezzel rukkoltak elő, hanem a hazai rocktörténetben mérföldkőnek számító rockoperával, amelynek dallamait és jeleneteit a kordonokon fürtökben lógó, kíváncsiskodó csoportok élvezhették.

A csészealjról leugró kávéskanál

Pedig a kezdet kezdetén nem volt kikövezve a siker útja. Koltay Gábor filmet szeretett volna rendezni Szent István királyról, de a szükséges pénz előteremtéséhez az állami támogatáson felül előadásokat is kellett tartani, hogy azok bevételeiből kiegészítsék a költségvetésüket.

A film és a hozzá kapcsolódó előadások tervét Nemeskürty István, a Budapest Filmstúdió vezetője támogatta, és megrendelést adott a rendezőnek, ám a „szocialista producer” ezt megelőzően szigorú volt a pártfogoltjához.

Az első négy forgatókönyv-verziót ugyanis elutasította, és csak az ötödiket fogadta el, amely kifejezetten István és Koppány konfliktusát dolgozta fel. A Művelődési Minisztérium Filmfőigazgatósága viszont megálljt parancsolt a forgatókönyvnek.

Ekkor azonban az 1959 óta a filmstúdió élén álló Nemeskürty behívatta magához Koltayt, és indulatosan, úgy rácsapva az asztalra, hogy a kávéscsészealjról leugrott a kanál, azt mondta: „Szeretném én azt látni, hogy valaki ebben az országban megakadályozza egy István királyról szóló filmnek az elkészítését! Ezt akkor is megcsináljuk!”

Ezután a kulisszák mögötti egyeztetések gyümölcseként a Filmfőigazgatóság hirtelen mégiscsak engedélyezte a rockopera filmváltozatának elkészítését. A rendező ettől kezdve kicsit könnyebb helyzetben volt, hiszen az engedélyeztetés után a Budapest Filmstúdiónak már volt némi mozgástere, ő pedig száz százalékosan bírta Nemeskürty István bizalmát.

A cikk teljes terjedelmében a Múlt-kor történelmi magazin 2023. nyári számában olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején