Az eddig feltételezettnél több ezer évvel korábban érkezhettek Amerikába az első emberek
2023. július 14. 13:23 MTI
Az emberek 27 ezer évvel ezelőtt, a korábban véltnél több ezer évvel hamarabb telepedhettek le az amerikai kontinensen – állítják kutatók, akik szerint ezt egy már kihalt állat, az óriás lajhárok csontjából készült díszek is bizonyítják.
Inupiat család Alaszkában, 1929.
Korábban
A kutatásról készült tanulmányban leírják, hogy elméletük szerint az emberek egy időben éltek Dél-Amerikában az óriás lajhárokkal. Ennek bizonyítékaként háromszög és csepp alakú csonttöredékeket vizsgáltak, amelyekről megállapították, hogy az óriás lajhárok csontjából származtak – számolt be róla a The Guardian online kiadása.
A vizsgálatból az is kiderült, hogy a csontdarabokat egyértelműen megmunkálták, faragták, csiszolták és lyukat vájtak beléjük.
A brazil ásatási helyszínen, ahonnan a csontmedálok előkerültek, a díszek és az üledék vizsgálata megerősítette, hogy a medálok 25-27 ezer éve készülhettek. Ez azonban arra utal, hogy az Afrikából, majd Eurázsiából elvándorló emberek több ezer évvel korábban érkezhettek az amerikai kontinensre, mint az korábban vélték.
A második kivándorlás során ugyanez az embercsalád telepedett le Japánban, ami megmagyarázza, hogy miért olyan hasonlóak az Amerikában, Kínában és Japánban talált őskori nyílhegyek és lándzsák. Mírian Liza Alves Forancelli Pacheco, a brazil, francia és amerikai kutatók által készített tanulmány társszerzője, a brazil São Carlos Egyetem régésze szerint eredményeik és más, amerikai kontinensen talált leletek együttesen már felülírhatják az emberek Amerikába érkezésének idejével kapcsolatos eddigi elméletet.
Az elmúlt évtizedben kutatók már megkérdőjelezték azt a korábban elfogadott elméletet, hogy az emberek a Bering-szoroson át érkeztek az amerikai kontinensre, még mielőtt 15 ezer éve a víz elárasztotta volna.
A csontdíszeket 30 éve fedezték fel a brazíliai Santa Elina régészeti helyszínen. A Proceedings of the Royal Society B folyóiratban szerdán publikált tanulmány részletesen elemzi a leletet, és kizárja azt a lehetőséget, hogy a csontokat több ezer évvel az állatok elpusztulása után találták meg az emberek, és abból faragták volna a medálokat.
A vizsgálat megállapította, hogy az állatok elpusztulása után legfeljebb pár évvel faragták ki a csontjaikból a medálokat, még jóval fosszilizálódásuk előtt. A csonttöredékek természetes formálódását is kizárták a tanulmány készítői.
Az óriás lajhárok egykor Dél-Amerika legnagyobb teremtményei közé tartoztak, a hosszuk elérte a 3-4 métert, négy lábon jártak, éles karmaikkal pedig odukat is tudtak vájni. A testtömegük elérte a 450 kilogrammot, a szőrrel fedett bőrüknek pedig megcsontosodott része is volt, a most is élő tatukhoz hasonlóan.
Két éve egy másik kutatócsoport már arról számolt be, hogy 21-23 ezer éves emberi lábnyomokat találtak a mai Új-Mexikó területén, White Sands környékén. Miközben ezt egyes tudósok vitatták, egyéb mexikói régészeti helyszíneken találtak már 26 ezer évvel ezelőtti emberi jelenlétre valló bizonyítékot, és uruguayi leletek arra utaltak, hogy ott már 30 ezer éve éltek emberek.
Briana Pobiner paleontológus, a tanulmány társszerzője szerint „nagyon valószínűnek tűnik, hogy az emberek csoportjai több hullámban érkeztek az amerikai kontinensre”.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
- 10 tény a berlini falról
- 14:20
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál 11:09
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről 09:50
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné 09:05
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát tegnap
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye tegnap
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál tegnap
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra tegnap