Két éven át szükségállapotban tartotta Lengyelországot Jaruzelski tábornok
2023. május 25. 19:05 MTI
9 éve halt meg Wojciech Witold Jaruzelski tábornok. Lengyelország utolsó kommunista vezetőjét hosszú betegség után, életének 91. évében érte a halál egy varsói katonai kórházban, ahol kisebb megszakításokkal hónapok óta ápolták.
Wojciech Jaruzelski tábornok kihirdeti a szükségállapotot 1981. december 13-án
Jaruzelski a kommunista Lengyelországban a fegyveres erők főparancsnoka, védelmi miniszter, majd a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetője volt.
Ő vezette a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsát, amely 1981. december 13-án a szükségállapotot kihirdette, hogy elfojtsák a demokráciát követelő Szolidaritás független szakszervezet által ihletett országos tiltakozásokat. A szükségállapotot csak 1983-ban oldották fel.
Ő volt a lengyel ellenzékkel folytatott 1989-es kerekasztal-tárgyalások egyik kezdeményezője. Az 1989. június 4-i első részlegesen szabad parlamenti választások után köztársasági elnökké választották, ezt a tisztséget 1990. december 22-ig töltötte be, amikor hivatalba lépett a megválasztott új elnök, Lech Wałęsa. Jaruzelski ezt követően nyugdíjba vonult.
A volt lengyel elnök utolsó éveiben limfómában – a nyirokrendszer sejtjeiből kiinduló daganatos betegségben – szenvedett, és kemoterápiás kezelésben is részesült, ami komplikációkat okozott nála, a kórházban agyvérzést is kapott.
Jaruzelski ellen halálakor két per is folyt, az egyik az 1970. decemberi tengermelléki munkástüntetések véres leverése, a másik a szükségállapot bevezetése miatt. 2011-ben mindkét eljárást felfüggesztették a tábornok rossz egészségi állapota miatt.
A szükségállapot máig éles viták tárgya a történészek és a társadalom körében. Vannak, akik nem tudják megbocsátani neki a Szolidaritás szakszervezet betiltását és a szükségállapot mintegy 100 halálos áldozatát. Felmérések szerint azonban a lengyelek között még mindig többen vannak azok, akik indokoltnak tartják a szükségállapot bevezetését, mint az ellenkező véleményen lévők.
Védelmezői szerint Jaruzelski a szükségállapottal egy szovjet intervenciótól akarta megmenteni Lengyelországot, és azt is az ő érdemének tudják be, hogy a kerekasztal-tárgyalások életre hívásával ő volt a kezdeményezője az 1989-es rendszerváltozásnak Lengyelországban és egész Kelet-Európában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához 19:05
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos 15:05
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét 12:20
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek 10:35
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap