Amikor „sofort” aukciókkal segítette a kisembereket a BÁV elődje

Egy 1920-ból származó, árveréseken használt kalapács

Egy 1920-ból származó, árveréseken használt kalapács

A korabeli jogszabályok szerint a zálogcédulák adásvétele a nyílt utcán tilos volt, bárhol máshol azonban nem gátolta semmi. Az adásvételeket nagyban megkönnyítette, hogy a zálogjegyek bemutatóra szóltak (és szólnak máig is). Ennek a fajta zálogjegy-forgalomnak az alapját az anyagilag szorult helyzetbe került társadalmi réteg biztosította, akik zálogtárgyaikat valamilyen okból nem tudták kiváltani. Ők utolsó mentsvárként eladták zálogcédulájukat, így jutva még némi készpénzhez.

Ezekre a megszorult emberekre számítottak a felvásárlók, akik sokszor a zálogfiókok közelében, de néha külön üzlethelyiségben intézték a felvásárlásokat. Szigorúan véve legális tevékenységről lévén szó, címüket nyíltan hirdették a korabeli újságokban is. A jellemzően 5-10 pengőről, kisebb arany- vagy ezüsttárgyakról szóló zálogcédulák legtöbbször mélyen áron alul, 2-3 pengőért cseréltek gazdát.

A Központi Zálogház Lónyay utcai épület (Wikipedia / Illustratedjc / CC BY-SA 3.0)

A zálogjegyekkel való üzletelés másik formájában egyes gátlástalan pénzügyi vállalkozások az eredeti zálogkölcsön értékének minimális (általában 10) százalékáig hitelt nyújtottak a zálogcédula tulajdonosának a cédula átadása fejében. Ha a tulajdonos ezt a hitelt nem tudta visszafizetni, a zálogjegy a kölcsönadó tulajdonába jutott, aki kiváltotta, majd értékesítette a zálogtárgyakat.

Az efféle üzérkedés megfékezésére indította el 1933 nyarának végén a Postatakarékpénztár az úgynevezett „sofort” aukciókat, hivatalos nevükön az önkéntes árveréseket. Aki nem tudta kiváltani zálogtárgyát, vagy esetleg azonnal további pénzre volt szüksége, zálogjegyével annak lejárta előtt jelentkezhetett árverésre. Az így értékesített tárgy vételárából levonták a zálogfiók követeléseit (eredeti kölcsönösszeg, kamat, valamint illeték), a többit pedig kifizették a tulajdonosnak.

„Naponta délután 3–7 óra között folyik a nagy aukciós teremben az árverés” – tudósított a „sofort” aukciókról a Nemzeti Újság.

A Postatakarékpénztár egy 1929. júniusi aukciójának plakátjai

„Már a kapuk előtt meglátszik, hogy erős az érdeklődés. Autók, oldalkocsis motorkerékpárok hosszú sora áll a Lónyay-utcában és a Kinizsi-utcában. Ezek a vásárlókat hozták. Bent a teremben ember ember hátán tolong. Az aukcióvezető monoton hangja gyors tempóban pergeti egyre feljebb a számokat. A legtöbb tárgy ötven százalékkal drágábban megy el, mint amennyi kölcsönt adtak rá. A vevők ülnek. Jól öltözött hölgyek, kifogástalan férfiak a hosszú padokban. Az árverezők mögött és oldalt a fal mellett kopott emberek reménykednek. Ezek azok, akiknek holmija ma árverésre kerül. Izgatottan lesik az eseményeket.”

Az első „sofort”-napon 45 tárgy került árverésre, a másodikon ez a szám már 60-ra emelkedett. Két nap alatt tehát 105 különböző értékű zálogtárgy tulajdonosa menekült meg a mohó felvásárlók karmaiból, és legalább 2000 pengőt vesztettek a zálogjegyüzérek.

A Postatakarékpénztár a „sofort” aukciók meghirdetésével szorosan követte azt az elvet, amelyet a mai BÁV elődje már az 1773-os megalapításakor magáénak vallott. A transzparencia és a vállalat ügyfélorientált attitűdje immáron 250 éve fontos alapköve a cég működésének. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Közel-Kelet

• Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
• Európaiként az elsők között tette meg a mekkai zarándoklatot Germanus Gyula
• Csak vesztesei voltak a nyolc éven keresztül tomboló iraki-iráni háborúnak 
• Csak néhány száz keresztény élte túl Jeruzsálem muszlim visszahódítását
• Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
• Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
• Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
• Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
• Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát