Szent Miklós erszényeire utalhat a zálogházak szimbóluma

Szakértők szerint a jelkép eredeti formájában egy fekete címermezőben elhelyezett három aranyérme lehetett, amelyeket aztán a figyelem hatékonyabb felkeltése érdekében egy háromdimenziós cégérré, gömbökké alakítottak át. Bár a szimbólum pontos származása napjainkig sincs pontosan tisztázva, de a legtöbb kutató a Mediciekhez, a középkori Firenze nagy hatalmú bankárcsaládjához köti azt.

Forrás: Wikipedia / Kim Traynor / CC BY-SA 3.0

Egy, a Mediciek által akkoriban szívesen terjesztett legenda szerint egy Nagy Károly kíséretéhez tartozó Medici egy alkalommal három, kővel teli erszénnyel ölt meg egy szörnyű óriást. A későbbi cégér ennek a küzdelemnek az emlékét őrzi. (Hogy miképp került az először a XIII. században említett Medici család egyik tagja a VIII–IX. században uralkodó frank császár szolgálatába, arról a legenda sejtelmesen hallgat.) Egy másik elmélet Lombardiához, illetve az innen elszármazott lombard pénzváltókhoz köti a három aranygömböt.

Egy harmadik elterjedt magyarázat Szent Miklós mürai püspök legendáját idézi fel. E hagyomány szerint az egyházatya három erszény arannyal segítette egy szegény család három lányának kiházasítását. Szent Miklósnak egyébként további kapcsolata is van a zálogházakkal: az illatszerészek, a pálinkafőzők és a tengerészek mellett máig ő a zálogházak védőszentje is.

Szent Miklós, a zálogházak védőszentje

Isteni jelkép

A méloszi Aphrodité (ismertebb, latinos nevén a milói Venus) Kr. e. 130 körül készült egy Kr. e. 4. századi görög szobor alapján. Az értékes műalkotásra 1820-ban bukkant rá egy földműves az égei-tengeri Mílosz szigetén, innen származik közismert elnevezése is. A török hatóságoktól Jules Dumont d’Urville francia tengerésztiszt közbenjárására vásárolta meg de Rivière márki, a francia nagykövet. Egy évvel ezt követően került a párizsi Louvre-ba, ahol ma is megtekinthető.

Forrás: Wikipedia / Livioandronico2013 / CC BY-SA 4.0

A szobor már eleve letört karokkal és sérült talapzattal került elő a földből. Egy, a szobor közelében talált kartöredék valószínűleg hozzá tartozott, de végül sosem került sor az alkotás rekonstrukciójára. A legszélesebb körökben elterjedt vélemény szerint az istennő eredetileg a Parisztól kapott aranyalmát tartotta az egyik kezében. A hipotézis éppen ezért egy szójáték alapjául is szolgálhatott: a szobor otthonául szolgáló sziget ógörög neve, Mélosz, ugyanis magyarul almát jelent.

Az idén 250. születésnapját ünneplő Bizományi Áruház Vállalat (BÁV) 1957-ben választotta logójának főszereplőjéül az egyik legismertebb antik szobrot. A mára feledésbe merült nevű művész által tervezett szimbólum a cég átfogó, évszázadokon átívelő, művészettel kapcsolatos tevékenységére utal.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát