Életükkel fizettek tettükért a skótok vaskezű királyának merénylői

Sűrűsödő fáklyafellegek

A királygyilkosság az egyik legsúlyosabb vétek volt a középkorban, valamint a kora újkorban, ennek ellenére számos alattvaló próbálta meg kioltani uralkodója életét. Nem menekülhetett sorsa elől I. Jakab skót király sem. (Nem tévesztendő össze I. Jakab angol királlyal, aki VI. Jakab néven volt skót uralkodó.)

Az életét kioltó merényletet a különböző források számos variációban festik le. Az egyik legvalószínűbb forgatókönyv (legalábbis a történet első feléhez) az egyik szemtanú, Johanna királyné nevéhez köthető iratokból bontakozik ki.

A leendő Jakab király (1394–1437) 11 éves volt, amikor 1405-ben édesapja Franciaországba küldte, hogy ezzel biztosítsa életét nagybátyja, Albany hercegének cselszövései ellen.

A százéves háború miatt egyébként sem biztonságos francia földet azonban a trónörökös el sem érte, ugyanis az angolok elfogták, és IV. Henrik angol király túszként magánál tartotta.

Apja, III. Róbert skót király 1406-ban bekövetkezett halála után hivatalosan Jakab lett ugyan a skótok királya, ám nem engedték haza, és 19 évet töltött fogságban. Hazáját 1424-ben láthatta újra, miután tetemes váltságdíj ellenében elengedték a déli szomszédok.

Nem meglepő, hogy Skóciában elég nagy zűrzavar fogadta, hiszen a rokonai (főként nagybátyjai) és a nemesek által irányított királyi kormányzat nem volt túl hatékony. A hazatérő király első intézkedéseivel ellentmondást nem tűrően igyekezett érvényesíteni jogait az uralkodásra a teljes királyság felett.

Azon rokonai, akik tőle eltérően gondolkodtak, hamar a tömlöcökben vagy a vérpadon találták magukat. A következő 13 évben vaskézzel irányította országát, amivel nem kevés halálos ellenséget szerzett.

Jakab király az 1436-os karácsonyt kedvenc városában, az Edinburgh-tól északra található Perth-ben, egészen pontosan a domonkos rendi kolostorban töltötte, ahonnan a következő hetekben sem mozdult ki.

A feljegyzések szerint gyakran játszotta a 12. századból eredeztethető jeu de paume labdajátékot, a tenisz elődjét, amelynek hajnalán még nem ütővel, hanem kézzel kellett a labdát visszaütni.

Esténként pedig sakkozott és kártyázott, vagy a kísérőivel múlatta az időt. 1437. február 20-a estéje is hasonlóan indult, azonban a kártyapartit hirtelen fegyverek zaja és az udvaron egyre sűrűsödő fáklyafellegek világa zavarta meg.

1. Sűrűsödő fáklyafellegek
2. A deszkák fogságában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből