Mogadishuban vetették be először a müncheni túszdráma után alakított speciális egységet

A Landshut nevű Boeing 737-230C, ami később a Lufthansa 181-es járataként a túszdráma középpontjába került (Wikipedia / Ken Fielding / CC BY-SA 3.0)

A géprablók a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) nevű szélsőbaloldali nyugatnémet terrorszervezet vezetőinek szabadon bocsátását követelték, de kudarcot vallottak: egy német kommandó öt nappal később lerohanta a gépet, és valamennyi túszt sértetlenül kiszabadította.

A Lufthansa Palma de Mallorca és Frankfurt között közlekedő Boeing 737-esének fedélzetén kilencven utas és ötfőnyi személyzet utazott. A repülőgép Marseille fölött járt, amikor két férfi és két nő kézigránátokkal és pisztolyokkal felfegyverkezve átvette az irányítást. A magát Mahmúd Mártír századosnak nevező palesztin terrorista, Zohar Juszuf Akacse és három társa a Népi Front Palesztina Felszabadításáért szervezet tagja volt, és Mártír Halimeh Kommandónak nevezték magukat.

A gép először Rómában szállt le tankolni, a terroristák itt ismertették követeléseiket: a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) tíz börtönbe zárt vezetője és két Törökországban fogva tartott palesztin szabadon bocsátása, valamint 15 millió dollár készpénz. A gép innen Ciprusra repült, ahol a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) helyi képviselője próbált velük tárgyalni, de „Mahmúd százados” ettől dührohamot kapott. A gép ezt követően Bahreinben, majd Dubaiban landolt, és a következő napot és éjszakát itt töltötte. A gépeltérítők megengedték, hogy élelmet, vizet és gyógyszereket vigyenek a fedélzetre, ahol már csaknem 50 fokra emelkedett a hőmérséklet. Jürgen Schumann kapitány kódolt üzenetben tudatta a terroristák számát.

Időközben Bonnban összeült a válságstáb. A szociáldemokrata kancellár, Helmut Schmidt hallani sem akart egyezkedésről. Hasonló álláspontra helyezkedett az öt héttel korábban elrabolt Hanns Martin Schleyer, a német gyáriparosok szövetségének elnöke ügyében is, akinek elengedéséért ugyancsak a RAF-vezetők szabadon bocsátását követelte a Vörös Hadsereg Frakció „második nemzedéke”. Parancsára útnak indult a német határvédelem (Grenzschutzgruppe) különleges akciócsoportja, a GSG-9 kommandó, amelyet az 1972-es müncheni olimpián vérontással zárult túszdráma után szerveztek meg. A kommandónak ez volt az első éles bevetése, amely a Tűzvarázs (Feuerzauber) fedőnevet kapta. A túszmentő akciót eredetileg Dubaiban akarták végrehajtani, de mire a helyi hatóságoktól megkapták az engedélyt, és felkészültek a küldetésre, a Boeing október 16-án éjfélkor ismét felszállt.

A terroristáktól Ománban megtagadták a leszállási engedélyt, ezért tovább repültek, és az üzemanyag fogytával a dél-jemeni Ádenben hajtottak végre kényszerleszállást, az eltorlaszolt kifutópályák helyett a part menti homoksávon. A kapitány ezután engedélyt kért, hogy ellenőrizhesse a futóművet, de a gépeltérítők szerint túl sokáig időzött kinn, ezért visszatértekor az utasok szeme láttára hidegvérrel fejbe lőtték. Néhány óra elteltével az eltérített gép ismét a levegőbe emelkedett, és Szomália felé vette az irányt, október 17-én hajnalban szállt le Mogadishu repülőterén. A terroristák meg akarták mutatni a világnak eltökéltségüket, ezért Schumann holtestét kidobták a gépből. Az ekkor már a Mogadishutól másfél órányi repülőútra lévő, szaúd-arábiai Dzsiddában állomásozó GSG vezetése ekkor kapta meg a parancsot: minden lehetséges eszközzel ki kell szabadítaniuk a túszokat.

A nap folyamán a terroristák ultimátumot adtak a bonni kormánynak: ha követeléseiket nem teljesítik közép-európai idő szerint délután három óráig, felrobbantják a repülőgépet. A németek időnyerés céljából megüzenték, hogy mindenbe beleegyeznek, de a rabok szabadon bocsátása és Szomáliába szállítása időbe telik, amivel sikerült a határidőt október 18-án hajnalig kitolniuk. Közben a német kormány felvette a kapcsolatot Sziad Barre szomáliai elnökkel, aki hozzájárult a túszmentéshez, ha az akcióban a szomáliai hadsereg is szerepet kap. Miután Helmut Schmidt kancellár megerősítette a parancsot, és teljes felelősséget vállalt, bármi lesz is az akció kimenetele, megkezdődött a Tűzvarázs.

A 30 német kommandóst szállító gép elsötétítve, egy távoli kifutópályán landolt, ezután elfoglalták a támadó pozíciókat a repülőgép mögött, annak holtterében. Hajnali 2 óra 5 perckor, negyven perccel az ultimátum lejárta előtt a szomáliai katonák elterelésképpen tüzet gyújtottak a repülőgép orra előtt, ennek nyomán a túszejtők többsége a pilótafülkébe rohant. A kommandósok ezzel egy időben berobbantották a hátsó ajtókat, kábítógránátokat dobtak be, majd az utastérbe hatolva tüzet nyitottak. A tűzharcban három terrorista – köztük az akciót vezető Zohar Juszuf Akacse – meghalt, a negyedik nőt sebesülten fogták el. (Őt Szomáliában és Németországban is elítélték, azonban egészségi állapota okán összesen négy évet töltött csak börtönben, ma Norvégiában él.) A túszokat közben a vészkijáraton terelték ki, csodával határos módon a lövöldözésben csak négyen sebesültek meg, a kommandósok közül is csak egy.

A kiszabadított túszok megérkeznek a Köln–Bonn repülőtérre (Bundesarchiv, B 145 Bild-F051866-0010 / Wegmann, Ludwig / CC-BY-SA 3.0)

Öt perccel az akció kezdete után elküldték a „Kikelet! Kikelet!” kódot, amely a teljes sikert jelentette. Néhány órával később a RAF három fő vezetője, Andreas Baader, Jan-Carl Raspe és Gudrun Ensslin – máig rejtélyes körülmények között – öngyilkosságot követett el a szigorúan őrzött stammheimi börtönben, reggel a meggyilkolt Hanns Martin Schleyer holttestét is megtalálták.

A gép meggyilkolt kapitánya (posztumusz), a másodpilóta és az egyik stewardess, aki az utasokban tartotta a lelket, és akit „Mogadishu angyalának” neveztek el, megkapta a Szövetségi Érdemkeresztet. Az eltérített Boeing a Lufthansa színeiben repült tovább 1985-ig, végül a TAF brazil légitársaság tulajdonába került, majd leselejtezték, fő egységeit 2017-ben szállították vissza a Bodeni-tó partján fekvő Friedrichshafenbe. A repülőgép tervezett restaurálására és kiállítására mind ez idáig nem került sor, sorsa továbbra is bizonytalan.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
• A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
• Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs