Egy zabolátlan hercegnő a francia udvarban: Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése

Mária Terézia mint I. (Lotharingiai) Ferenc német-római császár felesége, egyúttal Magyarország és Csehország királynője a birodalom érdekeit szolgálva rendezte gyermekei jövőjét: a 16 császári főherceg és főhercegnő közül tízen érték meg a felnőttkort.

Tette mindezt az 1740–1748 közötti osztrák örökösödési, majd az 1756–1763 közötti, világméretű konfliktussá duzzadó hétéves háború sodrában. Nem nyugodott bele Szilézia 1740-es elvesztésébe sem, így 1756. május 1-jén ‒ Poroszország elleni irányuló ‒ békét kötött a háromszáz éve riválisnak számító Francia Királysággal, hogy visszafoglalja birodalma egykori leggazdagabb tartományát.

A két dinasztia szövetségét, a tartósság jegyében, Mária Terézia egyik leányának és XV. Lajos francia király unokájának, Lajos Ágostnak a frigyével kívánták szentesíteni. Egészen 1768-ig, mint a trónörökös jegyese, az akkor mindössze tizenhárom éves Mária Antónia főhercegnő személye fel sem vetődött.

Kifinomult külső – zabolátlan lélek

Mária Terézia tizenötödik gyermekének neveltetése nagyban különbözött attól, amelyben testvérei részesültek. Az alacsony termetű, mindig vidám természetű, bájos főhercegnő vajmi kevés időt szánt tanulmányaira.

A szigorú etikett helyett a magát folyton csinosítgató, nevelőnőit orruknál fogva vezető kislány életében nagyobb szerepet töltött be a nővéreivel való játék, valamint a zene. A családi körben franciamód csak Antoine-nak hívott Mária Antónia sem németül, sem franciául nem tudott írni; (az akkor) jelenlegi és jövendőbeli országa történelmét sem ismerte, alapműveltsége hiányos volt.

Édesanyja kénytelen volt az utolsó pillanatban orvosolni gyermeke renoméját, igyekezett dámát faragni belőle. Ebben Jean-Georges Noverre, a kiváló táncmester, valamint két, Bécsben tartózkodó francia vendégszínész állt a rendelkezésére. Zenei érzékének köszönhetően, valamint tánctudása által hamar sikerült elsajátítania azt a fajta eleganciát és könnyed járást, amellyel a Versailles jelentette színpadon majd könnyedén le fogja venni lábáról a megmaradt osztrákellenes francia közvéleményt.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2022. nyári számában olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról