Sztélét avattak a Rákóczi-szabadságharc utolsó nagy csatájának emlékére

Sztélé emlékezik meg a Rákóczi-szabadságharc utolsó csatájáról (MTI / Komka Péter)

Mint a NÖRI közleményében felidézték, a romhányi csatamező a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslatára, a kormány döntése alapján 2021-ben lett történelmi emlékhely.

A történelmi és nemzeti emlékhelyek a magyar történelem sorsfordító eseményeihez kapcsolódó szimbolikus vagy valóságos terek. Jelenleg 21 nemzeti és 55 történelmi emlékhely van Magyarországon, amelyeket különleges emlékoszlopok, sztélék jelölnek – mondta el az eseményen a közlemény szerint Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója.

Balla Mihály, a térség fideszes országgyűlési képviselője az avatóünnepségen kiemelte: a szabadság, a haza olyan fogalmak a magyar történelemben, amelyek mindig igazodási pontot jelentettek. Hozzátette: a romhányiak mindennapjában ott él II. Rákóczi Ferenc, ezért megérdemlik, hogy ez a hely történelmi emlékhely legyen.

Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) elnöke azt hangsúlyozta, hogy habár mi most élünk itt, de fontos a múlt és a jövő generációit is bevonni a nemzeti emlékezetbe, mert így válik teljessé a magyarság.

II. Rákóczi Ferencről szólva azt emelte ki, hogy elsősorban a hazaszeretet hajtotta, és ez az, amit nekünk is magunkévá kell tenni és át kell adnunk a gyermekeinknek, mert a haza az a terület, ahol él a nemzet. Nekünk ezért is kell emlékeznünk, hogy ennek a hazának is jövőt biztosítsunk – mondta, hozzátéve: meg kell tanulnunk a romhányi csata történetéből, hogy amikor győzelemre állunk, nem szabad elbízni magunkat, mert az elbizakodás minden harcban nagy veszélyt jelent.

Mint a közleményben kiemelik, a romhányi csatamező a Rákóczi-szabadságharc utolsó jelentős csatájának helyszíne.

A Rákóczi-szabadságharcban kevés nyílt ütközetet vívtak, és még ennél is kevesebb helyszín maradt Magyarország határain belül. A nyílt ütközetek szinte kizárólag császári győzelemmel zárultak.

Az 1710. január 22-én megvívott romhányi csata végkimenetelét azonban mindkét fél győzelemként hirdette a maga részéről.

A csata kiemelkedő példája a lengyel–magyar barátságnak is a kurucok oldalán nagy számban harcoló lengyelek révén. Minderre tekintettel Romhány település lakossága aktívan ápolja Rákóczi emlékezetét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?