Hevesen tiltakozott a „nők rendezője” titulus ellen az Oscar-díjas George Cukor
2022. január 24. 18:09 MTI
39 éve, 1983. január 24-én halt meg George Cukor, Hollywood aranykorának magyar származású Oscar-díjas rendezője, akinek My Fair Lady című munkája minden idők egyik legsikeresebb filmmusicalje.
Korábban
George Dewey Cukor 1899. július 7-én született New Yorkban, magyar zsidó bevándorlók gyermekeként. Korán a színház bűvkörébe került, sokszor óráit is elbliccelte, hogy belógjon a délutáni előadásokra.
Egy ideig statiszta volt a Metropolitan Operában, a Broadwayn segédrendezőből küzdötte fel magát a rendezők közé. Innen csábította el az új tehetségeket kereső filmipar.
A szintén magyar származású Zukor Adolf által 1912-ben alapított Paramount Pictures filmstúdióban dialógusrendezőként kezdett dolgozni, egyebek közt közreműködött a Nyugaton a helyzet változatlan című első világháborús film munkálataiban.
Rendezőként 1930-ban a Tarnished Lady című filmdrámával mutatkozott be. A nehéz természetű Cukor hamar összekülönbözött a vezetéssel, különösen azt vette zokon, hogy egyik munkáját újrarendeztették, így az RKO, majd az MGM stúdióhoz szerződött.
Az 1930-as években olyan kasszasikereket forgatott, mint a Katharine Hepburnnel készült Búcsú a szerelemtől. Kedvenc színésznőjével aztán tíz közös munkát jegyzett, köztük a Vacsora nyolckort és a Fiatal asszonyokat; utóbbiért jelölték először Oscar-díjra 1933-ban.
Elkészítette a David Copperfield, a Rómeó és Júlia és A kaméliás hölgy filmváltozatát, utóbbi címszerepét másik kedvenc sztárja, Greta Garbo alakította.
A hallgatag és titokzatos svéd dívára osztotta A kétarcú nő című romantikus vígjáték főszerepét is, amely Garbo utolsó filmje lett: a közönség nem díjazta a filmcsillag műfajváltását, aki elkeseredésében örökre hátat fordított Hollywoodnak.
Cukor a harmincas évek végére a legjobban fizetett rendezők közé emelkedett. 1937-ben őt kérték fel az Elfújta a szél megrendezésére, de David O. Selznick producer a forgatás előtt néhány nappal az állandósult nézeteltéréseik miatt kirúgta.
Cukort a Philadelphiai történet, majd 1944-ben a hét Oscar-díjra jelölt Gázláng sikere vigasztalhatta, előbbiben ismét Katharine Hepburn, utóbbiban Ingrid Bergman alakította a főszerepet.
Első színes filmjét, a Csillag születik című musicalt Judy Garlanddal 1954-ben készítette. 1960-ban a Marilyn Monroe-val forgatott Szeressünk megbukott, annál nagyobb sikert aratott viszont a négy évvel későbbi My Fair Lady.
Az angyali Audrey Hepburn főszereplésével készült musicalt 12 kategóriában jelölték Oscar-díjra, ebből nyolcat meg is kapott, köztük a legjobb filmért járót.
Ötödik jelöléséért végre Cukor is magához szoríthatta a filmvilág legrangosabb kitüntetését, rendezői munkájáért abban az évben a Golden Globe-díjat, valamint a Brit Filmakadémia (BAFTA) kitüntetését is átvehette.
Cukor élete végéig dolgozott. Túl a hetvenen, 1975-ben parádés szereposztással (Ava Gardner, Elizabeth Taylor, Jane Fonda) készítette el Maeterlinck A kék madár című meséjének filmváltozatát, de az első szovjet-amerikai koprodukció a mozikban hatalmasat bukott.
A balsiker nem szegte kedvét, és producereket is talált, így több tévéfilmet rendezett még, utolsó munkája, a Gazdagok és híresek 1981-ben két nő történetét mesélte el.
Őrök bánata maradt, hogy soha nem tudta elkészíteni az írónő Virginia Woolf életét feldolgozó filmet, amelynek főszerepét Maggie Smith-nek szánta.
Korán megfogadta, hogy csak színvonalas irodalmi alapanyagból dolgozik – szavai szerint „ha csak egyetlen rendező marad, aki nem maga írja a filmjeit, az én leszek” –, és ehhez tartotta is magát.
Színházi tapasztalatait kamatoztatva elsősorban a színészvezetésben remekelt, filmjeiben 21 színészt jelöltek Oscar-díjra, és közülük öt át is vehette a kitüntetést. Főként a gyengébb nem tagjaival tudott bánni, de a „nők rendezője” jelző ellen hevesen tiltakozott.
A szinte minden műfajban remeklő Cukor ars poeticája így szólt: „Dolgozz keményen, hogy minden munkád könnyednek hasson”.
A szakma is méltányolta, említett kitüntetései mellett megkapta a televíziós Emmy-díjat, csillaga díszíti a hollywoodi Hírességek Sétányát, 1982-ben életművéért a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon Arany Oroszlán-díjjal tüntették ki.
Az ünnepelt Cukor hatalmas art deco kastélyban élt, hírességektől hemzsegő fogadásain Hollywood krémje élvezte a jó ételeket és az érdekes társaságot.
Keresztlánya a művészi pályát választó Mia Farrow színésznő volt. George Cukort 1983. január 24-én Los Angelesben érte a halál.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Szovjetunió
- A hatalmas veszteségek sem állították meg a szovjet hadsereget Sztálingrádnál
- A Sztálin elleni harcra buzdított Andrej Vlaszov, de Hitler bizalmát nem nyerte el
- Előnytelen békét eredményezett Oroszország számára a bolsevik hatalomátvétel
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
- Munkaszolgálatosok a keleti fronton
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
- Tragikus véget ért űrutazásával rekordot állított fel Lajka kutya
- Egy idős hölgy látomása miatt helyezték át Sztálin holttestét
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:05
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap