Villámkísérleteivel az életét kockáztatta Benjamin Franklin, az amerikai függetlenség élharcosa
2022. január 17. 18:07 Múlt-kor
Az utolsó polihisztorok egyike volt, aki természettudósként, nyomdászként, lapszerkesztőként, diplomataként, politikusként is maradandót alkotott. Az 1706. január 17-én született Benjamin Franklin számos furcsa szokással rendelkezett, például szerette a „légfürdőzést”, amely többnyire abból állt, hogy házának ablaka előtt ádámkosztümben üldögélve figyelte az arra elhaladó járókelőket.
Korábban
Benjamin Franklin hivatalosan csak két éven át koptatta az iskolapadot. Tíz éves korában már apja műhelyében dolgozott, majd két év múlva bátyja nyomdájában tevékenykedett. Itt szeretett bele a betűkbe: tulajdonképpen mindent, amit csak el lehetett olvasni a nyomdai munka mellett, azt elolvasott.
Tizenöt évesen már egy újságban publikálta cikkeit álnéven. Tizenhét esztendős korában Philadelphiába költözött, és pár év múlva, 1728-ban már egy nyomda társtulajdonosaként kereste a kenyerét. Nem sokkal később laptulajdonos lett.
A Pennsylvania Gazette és a Poor Richard’s Almanach című folyóiratai nagy népszerűségnek örvendtek. Almanachjából több, mint tízezer példányt tudott értékesíteni, amivel képes volt megteremteni anyagi függetlenségét. Az 1740-es évek végére a sikeres nyomdász üzletember és lapkiadó Benjamin Franklin hátat fordított az üzleti életnek, és a tudomány felé fordult.
Számos találmánnyal gazdagította az emberiséget: hangszert és üvegharmonikát készített, kályhát tervezett, neki köszönhetjük az első kétfókuszú, azaz bifokális szemüveget, amellyel a rövid- és távollátás problémái orvosolhatóak voltak.
Franklin belemerült a közgazdaságtanba is, a papírpénz bevezetésének egyik élharcosa volt, de elkészítette a Golf-áramlat térképét és értekezett a földrengésekről is. Legjelentősebb felfedezéseit az elektromosság terén érte el.
Ő vezette be az elektromos töltéshez kapcsolódóan a pozitív és a negatív elnevezést. Hozzá fűződik a híres papírsárkányos kísérlet, amellyel bebizonyította, hogy a villám természetes légköri elektromos kisülés. 1752-ben az egyik vihar során egy sárkányt bocsátott fel, amelynek hegyére fémcsúcsot szerelt, a sárkány selyemzsinórjának földi végére pedig egy kulcsot kötött.
Amikor a zsinór megtelt légköri elektromossággal, Franklinnak sikerült az ujjával szikrákat kicsalni a kulcsból. Óriási szerencséje volt, a kísérlet ugyanis egyáltalán nem volt veszélytelen. A Franklin kísérletét rekonstruáló Georg Wilhelm Richmann például halálos áramütést szenvedett Szentpéterváron.
A sárkányos kísérlet híre hamar elterjedt a nyugati tudományos világban. Franklint tagjává fogadta a brit Királyi Akadémia. A polihisztor levonta a gyakorlati következtetéseket a kísérletéből, és azzal a javaslattal állt elő, hogy a házak tetejére fémrudakat szereljenek fel, és azokat vezetékekkel kössék össze a földdel, hogy megvédjék az épületeket a villámcsapástól.
A találmány bevált, 1782-re Philadelphiában több, mint 400 darab villámhárítót szereltek fel. A praktikus szerkezetet Európában nehezebben fogadták el az emberek: III. György angol király az „istentelenség” elutasítására szólította fel alattvalóit.
Franklin nemcsak a tudomány világában, hanem a közéletben is aktívan tevékenykedett. 1753-ban az amerikai brit gyarmatok főpostamestereként javaslatot tett az észak-amerikai gyarmatok közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésére. 1757-től diplomáciai munkát is vállat: Londonba utazott, hogy ellássa Pennsylvania képviseletét az angol kormánynál.
Franklin kis megszakításokkal egészen 1775-ig tartózkodott a brit fővárosban. A tudomány ide is elkísérte. A 2000-es évek elején londoni lakhelyének renoválásakor emberi csontokra bukkantak. Az alagsorban feltárt maradványok mindenféle korosztálytól származtak, a csecsemőtől az aggastyánig. A csontok, amelyeken vágószerszámok által okozott sérülések nyomait fedezték fel a kutatók, az 1770-es években kerültek a föld alá, abban az időben, amikor Benjamin Franklin az ingatlan lakója volt.
A tüzetes vizsgálatok azonban feltárák, hogy az amerikai lángelme nem sorozatgyilkosként töltötte szabadidejét. A maradványok ugyanis elhunyt személyektől származtak, akiket a ház alagsorában Franklin sebész veje, William Hewson felboncolt. Az ilyenfajta patológiai tevékenység abban a korban még törvénybe ütköző cselekedet volt, de a természettudós após a tudomány nevében szemet hunyt veje illegális tevékenysége fölött, amelyhez a „nyersanyagot” feltételezhetően sírrablók szállították.
A londoni korszaknak 1775-ben végeszakadt. A diszkriminatív bélyegtörvény eltörlésének élharcosa, a gyarmatok ügyének védelmezője ugyanis egyre inkább szembehelyezkedett az angol kormánnyal. Franklin, hogy letartóztatását elkerülje, végül távozott a brit fővárosból.
A rákövetkező évben, 1776-ban a Kontinentális Kongresszus tagjaként részt vett a Függetlenségi Nyilatkozat megszövegezésében. 1778-tól az Egyesült Államok franciaországi nagyköveteként tevékenykedett és 1783 szeptemberénben ő látta el kézjegyével az Egyesült Államok függetlenségét elismerő békét. 1787-ben az alkotmányozó konvenció tagjaként részt vett az Egyesült Államok alkotmányának létrehozásában is.
Az USA egyik „alapító atyajaként” tisztelt Benjamin Franklin 1790. április 17-én hunyt el Philadelphiában. Tiszteletére egy hónapos gyászt rendeltek el az országban.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
