Mítoszok övezik a hazai totózás legnagyobb nyereményének 1956-os forradalmi győztesét

A totó (miként a labdarúgás és a fogadás is) Angliából indult hódító útjára, a mindig mindenre fogadó angolok már a húszas évek elejétől tippelhettek az összecsapások végeredményére.

Magyarország Európában hetedikként csatlakozott a „totócsapathoz”, a szerencsejáték meghonosításának célja az 1948-as londoni olimpiára utazó magyar csapat anyagi támogatása volt.

A sportfogadás szerteágazó angol rendszeréből azért a totót választották, mert ezt a játékot tartották a leginkább közérthetőnek. Meghonosítására reklámkampány indult „A totó a magyar sport új alapja” szlogennel, az országszerte kiragasztott plakáton az olimpiai öt karika alatt egy diszkoszvető figura állt az egyforintos érmén.

Az előkészületek néhány hét alatt lezajlottak, megszülettek a korábbi szerencsejátékoktól nagyban eltérő szabályok. Az első totószelvények ára 3 forint 30 fillér volt, az első fogadási eseményt az október 19-i bajnoki fordulóra tűzték ki.

A szurkolóknak bőven volt idejük megfontolni döntéseiket – 1-es, 2-es, netán X –, mert már október 7-én közölték, hogy mely rangadókra lehet fogadni. (Az 1-es a hazai csapat, a 2-es a vendég együttes győzelmét jelenti, az X pedig a döntetlent.)

Budapest mellett Debrecen, Miskolc, Szolnok, Szeged, Győr, Pécs és Szombathely focirajongói dörzsölhették tenyerüket a nagy nyeremény reményében, a fogadóknak 12 főmérkőzést és négy pótmérkőzést kellett megtippelniük.

A szelvények egyhasábosok voltak, nyereményt a 12-es, a 11-es és a 10-es találatokra fizettek. (Amennyiben nem volt 12 találatos, a 9-esek is örvendhettek némi új magyar forintnak.) Az első fogadási héten a 10-es találat volt a legmagasabb, a csapatok megtréfálták a lelátókon vagy a rádiók előtt helyet foglaló izgatott „szakértőket”.

A totó hatalmas sikernek bizonyult, bár a szabályokat folyamatosan átalakították. 1949 óta lehet kollektív szelvénnyel játszani, a következő évben jelentek meg az első totókirendeltségek, valamint váltak négyhasábossá a szelvények. Akadtak nagy nyeremények is, az első telitalálatos szelvény birtokosa, egy kispesti munkás 101 ezer forinttal (az akkori átlagkereset százszorosával) lett gazdagabb.

A 12-es játékforma legnagyobb nyereményét, 644 ezer forintot 1956 októberében egy targoncavezetőnek fizették ki. A férfi éppen a forradalom kitörésének napján, október 23-án vehette át pénzét, amivel a felbolydult városban nem tudott mit kezdeni.

Legendás története számos változatban ismert: bankba nem tudta tenni, elásni nem merte, amikor sógora segítségével aranyat és valutát akart belőle venni, a segédkező rokont lelőtték. A pesti flaszter mítoszai szerint végül kinyittatta a sarki kocsmát és átmulatta a forradalmat. A forradalom után az ismeretlenség homályában örökre eltűnő férfi történetét Telitalálat (2003) címmel meg is filmesítették.

1956 után nyolc héten át szünetelt a játék. A ma is érvényben lévő 13 plusz egy formulát 1964. március 15-én vezették be, 1993-ban a góltotó is elindult hódító útjára. A kézi szelvényeket 1996-ban nyugdíjazták, azóta csak gépi fogadások köthetők.

2011-ben bevezették a hétközi totót is, amelyen a hétköznap játszódó mérkőzésekre lehet fogadni. Lehetőség van kombinációs játékra is, ebben az esetben az első 13 mérkőzés három lehetséges kimeneteléből többet is meg lehet jelölni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Anno

• A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
• Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
• Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
• Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona