Hetven éve kezdődött a lipcsei Reichstag-per

Kirakatperből kirakat

Szovjetek a Reichstag tetején (szovjet hamisítvány)

A terror dacára a március 5-i választásokon a náci párt csak 43,9 százalékot, 17 millió szavazatot szerzett, a két munkáspárt 12 millió szavazatával szemben. Ennek már nem volt jelentősége, a nácik győzelemről beszéltek, a választást forradalomnak nevezték. Az új parlament a Kroll-operában gyűlt össze, kivéve a 81 kommunista képviselőt, ők börtönben ültek vagy illegalitásba menekültek. Csak a jelenlévő szociáldemokraták tiltakoztak a kormány teljhatalma ellen.

Londonban még a tervezett kirakatper előtt ellenpert szerveztek, amelynek eredményét a Barna Könyvben hozták nyilvánosságra. Bebizonyították, hogy a gyújtogatók a Göring irodái és a Reichstag közötti fűtési alagúton hordták az épületbe a benzineskannákat. Az is kiderült, hogy aznap Göring porosz belügyminiszterként megtiltotta a rendőrség felsőfokú riasztását, a teljes tűzriadó elrendelését. Gempp berlini tűzoltóparancsnok kegyvesztett lett (1939-ben cellájában felakasztva találták), mert idő előtt megszervezte a tűz oltását.

A 1933. szeptember 21-december 23. között zajló lipcsei perben, ahol Göring is tanúskodott, nemzetközi kommunista összeesküvést próbáltak kimutatni. Szeptember 23-án hangzott el Dimitrov híres beszéde, ebben leleplezte a náci provokátorokat, kérdéseivel ellentmondásokba keverte Göringet és a többi tanút, és nevetségessé tette az egész procedúrát. A pert Berlinben fejezték be, ahol helyszíni szemlével próbálták bizonyítani, hogy egy ember, Lubbe képes lehetett egyszerre két helyen felgyújtani az épületet. Ez persze nem sikerült. Torglert, Dimitrovot és társait bizonyítékok híján felmentették, a nácik mégis tényként kezelték a kommunisták bűnösségét. A félkegyelmű Lubbét, aki be is vallotta a gyújtogatást, halálra ítélték és 1934. január 10-én kivégezték.

Később egy betörő, "politikai" érdemeivel próbálva magát menteni, bevallotta, hogyan vett részt az SA tagjaként a gyújtogatásban. A Gestapo kivitte őt a börtönből s egy erdőben főbe lőtte. A vizsgálatot vezető bíró Dachauban végezte. Egy későbbi vallomás szerint a tűzoltókat az épületben fegyveres rendőr állította meg, míg a tűz az ülésteremre át nem terjedt.

A Reichstag épületét a náci időkben nem használták, a II. világháború alatt újabb károkat szenvedett. A háború végén, 1945. április 30-án a szovjet csapatok a Reichstagra tűzték ki zászlójukat. 1961-től előtte húzódott a berlini fal, amelynél több határsértőt lőtt le a kelet-német határőrség. A belnémet határokon majd ezer ember pusztult el...

A palotát 1960-as években részlegesen helyreállították, a német történelem múzeumát rendezték be benne. 1990-ben, az újraegyesítés után költözött ide Bonnból a Bundestag, a német parlament.

Ma az épület belseje igen korszerű, 40 méter átmérőjű új üvegkupoláját Norman Foster angol építész tervezte. A régi formát megtartva, új funkcióval látta el, a kupola kilátó lett, de maga is páratlan látvány mind nappal, mind éjszaka. A kupola alatt történelmi fotókiállítás látható.

Fábri Ferenc, MTI-Sajtóadatbank

1. Köztársaságból terror
2. Kirakatperből kirakat