Snúrozók, tündérrózsák, földrajztudósok: Józsefváros XX. századi pillanatai
2021. április 24. 15:04 Múlt-kor
A mai VIII. kerület egyes pontjaihoz a magyar történelem meghatározó eseményei kötődnek, itt épült fel a nemzet múzeuma és színháza, ugyanakkor a fővárosiak ezrei élték itt mindennapjaikat. A Fortepan képeiből készült válogatás a józsefvárosi emberek, utcák és terek XX. századi pillanatait villantja fel.
Korábban
A mai Józsefváros területe már a 12. században is lakott volt. A törökök kiűzése után Pest város külterületének számított. Az 1710-es pesti pestisjárvány után itt épült fel Pest első városfalon kívüli kápolnája, a Szent Rókus Fogadalmi Kápolna. A 18. század második felére falusias település alakult ki, amelyet Mária Terézia engedélyét követően, 1777-ben a királynő fiáról Josephinumnak neveztek el. A terület fejlődésében a következő fontos lépés az 1798-ban megnyíló Pesti Polgári Köz Ispotály volt, amely ma már Szent Rókus Kórház néven létezik, és Európa egyik legrégebbi, folyamatosan működő egészségügyi intézménye.
A városrész képe ekkoriban még igencsak másképpen nézett ki. A mai Gutenberg és Rákóczi téren téglavetők- és égetők működtek, ezekből a téglákból épült a Rókus kórház, valamint a Palotanegyed 18. század végén, 19. század elején felhúzott házai. A mai Teleki, II. János Pál pápa tér és a Rózsák tere területén 1785-től állatvásárokat tartottak.
1798-ra fejeződött be a mai Horváth Mihály téren lévő templom építése, amely a környék meghatározó pontját jelentette. A főváros kulturális térképére Józsefvárost egyértelműen az 1847-re elkészült Nemzeti Múzeum rajzolta fel, de tegyük hozzá, ekkor már egy évtizede működött az Astorián az első Nemzeti Színház, majd 1875-ben felépült a Blaha Lujza téren a Népszínház, amelynek avatásán Ferenc József is részt vett. Az Orczy és Festetics család eladott telkein épült meg a Ludovika, amely 1872-ben nyitotta meg kapuit, és létrejött az Orczy-kert. A budapesti tudományegyetem orvosi, vegytani karai után 1881-től a bölcsészkar vehette birtokba a Múzeum körúton azt a területet, ahol az ELTE kara ma is működik.
Az 1838-as árvíz nagy károkat okozott, a romba döntött földszintes vályogházak helyén épültek fel a mai Palotanegyed palotái és nagypolgári bérházai. A 19. század közepére 17 és félezer lakos élt itt, a parcellázások folytatódtak, nőtt a lakott területek száma. A főváros 1873-as egyesítésekor Józsefvárosnak nyolc tere és 62 utcája volt. Ekkor az Alsó-külváros Józsefvárosra eső része a VIII-as számozást kapta a kialakított tíz kerület között. Sok más kerülettel ellentétben Józsefváros határai később nem módosultak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2012
- Öveges professzor, mindenki fizikatanára
- Tabutörő stációk: Szexuális forradalom – szexuális ellenforradalom
- A japán-amerikaiak internálása a második világháborúban
- Vietnam öröksége - Irak árnyéka
- Szex, szerelem, testiség a szocializmusban
- Balatonederics: A fekete kastély kísérteties históriája
- Variációk Fidel Castro likvidálására
- Kossuth „búcsúja” prózában és versben
- Megmentésre váró hungarikumok
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
