Űrrepülése után hímestojásként vigyáztak a szovjet hatóságok Jurij Gagarinra
2021. április 12. 07:23 Múlt-kor
Szabó József, Sárbogárd akkori fiatal postása 1961. augusztus végén igazán szerencsésnek érezhette magát. Tudta, hogy egy vonat megáll Sárbogárdon, egy olyan emberrel a szerelvényen, aki járt már ott, ahol még soha előtte senki: a világűrben. Szabó József boldogan aláíratta az üdvözlő távirat átvételi elismervényét, Gagarin pedig folytatta világkörüli turnéját. Pontosan hatvan éve, 1961. április 12-én lőtték ki a Vosztok–1 űrhajót, és vele együtt az első embert a világűrbe. Hogyan jutott el először a világűrig, később a világhírnévig Jurij Alekszejevics Gagarin?
Korábban
Egyszerű kezdetek
Életpályájának első szakasza egy igazi szovjet tanmese, melyből csak később bontakozik ki a nemzeti hős képe.
Jurij Alekszejevics Gagarin 1934-ben született egy egyszerű szovjet parasztcsalád harmadik gyermekeként (összesen négyen voltak testvérek), középiskolában öntödei munkásnak tanult, és már korai tanulmányai során belépett a Komszomolba, a szovjet kommunista ifjúsági szervezetbe.
A repülés már fiatalon felkeltette érdeklődését, elsőként egy Jak–18-as gyakorló repülőgéppel emelkedett a magasba, innen pedig egyenes út vezetett – pontosabban vezényelt – a repülőképzésig, ahol 1957-ben sikeresen, első osztályú minősítéssel teljesítette a pilótavizsgát.
A rakéta kiállított másolata napjainkban (kép forrása: wikipédia / Sergei Arssenev / CC BY-SA 4.0)
Karrierjének egyengetése során magánéletét sem hanyagolta el, feleségül vette Valentyina Ivanovna Gorjacsevát, akitől nem sokkal később két gyermeke – Jelena és Galina – született.
Ezután kezdődött meg életének rendkívüli szakasza: első lépésben ő is bekerült a háromezer, űrrepülésre potenciálisan alkalmasnak tekintett jelölt közé, akik közül szigorú, több körös szelekció után végül pár nappal a kilövés előtt Gagarin került kiválasztásra.
A legfontosabb szempontok a fizikai paraméterekkel, illetve a mentális felkészültséggel voltak kapcsolatosak. Az orvosok dicsérték Gagarint, aki kiegyensúlyozott teljesítményével, fókuszáltságával és memóriájával érdemelte ki a megtisztelő szerepet: ő lehetett az első ember az űrben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap