A legenda szerint jövendőmondással is segítette apját Árpád-házi Szent Margit

Margit a tatárjárás idején született. Apja, a második honalapítónak tartott IV. Béla király és anyja, Laszkarisz Mária bizánci hercegnő ekkor már a dalmáciai Klissza várába menekült a mongolok elől. Szülei végső kétségbeesésükben Isten segítségét kérték, cserébe felajánlották születendő gyermeküket. És megtörtént a hihetetlen: az országot feldúló Batu kán váratlanul hazafelé vette útját, hátrahagyva a Duna-Tisza táján meghódított hatalmas területeket.

A királyi pár megtartotta ígéretét: Margitot hároméves korában átadták a veszprémi Domonkos-rendi nővéreknek. Béla új kolostort építtetett lánya számára a Buda közelében fekvő Nyulak szigetén (a mai Margitszigeten), itt tette le Margit 12 éves korában a fogadalmat. A mélyen vallásos, jámbor, alázatos és szerény lány teljes lényét az Úrnak szentelte: szülei - politikai okokból - több alkalommal is férjhez akarták adni, ám ő nem volt hajlandó elhagyni a zárdát.

Apja ki tudta volni eszközölni, hogy lányát Róma felmentse a fogadalma alól, Margit azonban az első férjjelöltet, a lengyel uralkodót látni sem óhajtotta, Ottokár cseh királlyal azonban hajlandó volt találkozni. A látogatás rosszul végződött, mert Margit szépsége az apácaöltözék ellenére is elbűvölte Ottokárt, aki hangot is adott elragadtatásának. Margit erre felháborodott, indulatosan kijelentette, hogy inkább levágatja az orrát, mintsem még egyszer kitegye magát ilyesminek, apjával pedig határozottan közölte: egyszer s mindenkorra Krisztus jegyese marad.

Margit betartotta a rend szigorú szabályait, leszoktatta nővértársait arról, hogy királylányként kezeljék. Keményen sanyargatta magát, a legalantasabb munkákat is örömmel végezte, önfeláldozóan ápolta a betegeket. Vezekelt az apja és testvére, a későbbi V. István közti viszály megszűnéséért is, nem hiába: ők ketten éppen a Nyulak szigetén kötöttek békét.

Életének alapszabályai a következők voltak: Istent szeretni, magamat megvetni, senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni. A legenda szerint birtokában volt a jövendőmondás tudományának is, amivel olykor apjának is segítségére volt diplomáciai gondjainak közepette. Saját halálának óráját is megjósolta: 1271. január 18-án halt meg a margitszigeti kolostorban.

Boldoggá avatására már 1276-ban sor került, szentté avatására azonban évszázadokat kellett várni. Tiszteletét 1789-ben engedélyezték hivatalosan, s 1943-ban avatta szentté XII. Pius pápa, ünnepe január 18-án van.

Életének történetét először az 1300-as években vetették latinul papírra, a Margit-legenda magyar nyelvű fordítása Ráskay Lea domonkos-rendi apáca másolatában maradt ránk egy 1510 körüli kódexben. Nevét több templom viseli, alakja számos irodalmi műben feltűnik, ezek közül talán a legismertebb Gárdonyi Géza Isten rabjai című regénye.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2021

• A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
• Holländer Margit lágerélményei
• Göring, az élvhajhász náci
• A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
  
• A két Karátsonyi-kastély Beodrán
• A magyar könnyűzene az 1980-as években
• Az indián fogságnaplók üzenete
• Szendrey Júlia világai
• Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén