Hintáról le, csúszdára fel: fotókon az átjátszóterezett 20. század
2020. november 20. 16:43 Múlt-kor
A városok beépítésével megfogyatkoztak a tágas grundok és a szabad zöld felületek. Ennek orvoslásaként pár évtizede a foghíjtelkeken még nem parkolók, hanem hinták és csúszdák épültek. A lakótelepeken élők pedig a négy fal közül csak a – hol barátságosabb, hol lepusztultabb – játszóterekre menekíthették a gyerekeiket.
Korábban
A 19. századig a városi gyerekek az időt a tereken és utcákon töltötték. Innen azonban az urbanizáció, a közlekedés fejlődése egyre inkább kiszorította őket. Az első játszóterek jellemzően iskolákhoz kapcsolódva jöttek létre és a gyerekek játszási, sportolási, rekreációs és szocializációs igényeit voltak hivatottak kielégíteni.
A két világháború közötti Budapest játszóterekkel való ellátottságát közepesnek ítélték meg. A belváros beépülése folytán a zöld területek a város szélekre szorultak, illetve a jómódú családok gyermekei számára a budai hegyvidékre. A nagyobb népsűrűségű belvárosban a játszóterek zsúfoltak voltak.
A Margitsziget, a Károlyi-kert és a Gellért-hegy mellett a Hunyadi-, Almássy-, Klauzál-, Rákóczi-, Ferenc- és az akkori Tisza Kálmán tér játszóterei voltak a legnépszerűbbek. A csúszdák kínálatán túl a Gyöngyösi úton alakították ki az első körhintás játszókertet. A mai Szent István parkban pedig lubickolhattak is a gyerekek és egyes helyeken zuhanyzó és az öltözőhelyiség is rendelkezésre állt.
1945 után a játszótérépítés megjelent a pártok programjaiban is. Az erről szóló kommunista propaganda szerint a munkáskerületekre jóval kevesebb játszófelület jutott. A szocialista kampány azt hirdette:„Ahogy a népé lett a város, úgy lett a gyerekeké a város parkjaival és virágaival.”
Az 1960-as évektől a lakótelep-építés elmaradhatatlan része volt a játszóterek kialakítása, ahová nem jutott, ott erősen hiányolták. Az 1970-es években közel ezer új játszóteret hoztak létre, de ezek színvonala, felszereltsége, anyaghasználata meglehetősen vegyes képet mutatott. A skála az egyedi tervezésű elemek beépítésétől az ormótlan betonszörnyetegekig terjedt. Az 1980-as évektől megcsappant az építések száma és a meglévő állomány karbantartása, felújítása is elmaradt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari 15:05
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
