8400 éves kutyasírra bukkantak Svédországban

2020. szeptember 28. 17:39 Múlt-kor

Egy 8400 évvel ezelőtt, emberek által gondosan eltemetett kutya maradványaira bukkantak egy neolit kori település közepén a Blekinge megyei Ljungavikenben. A körülötte talált tárgyakat nagy valószínűséggel szintén emberek helyezték köré, az emberi temetkezésekhez hasonló sírmellékletként – a jelek szerint az eb nagyra értékelt társa lehetett a közösségnek.

Korábban

A lelet az egyik legrégebbi kutyasír Svédországban, és eddig az egyetlen, amely neolit kori emberi település középpontjában helyezkedik el.

A csontokat szakképzett állatoszteológus is megvizsgálta, azonban nem tudott pontos fajtamegállapítással szolgálni, mivel az őskori állat nem felel meg egyetlen mai kutyafajtának sem. A szakértő leginkább „egy erőteljes agárhoz” tudta hasonlítani az eb testfelépítését.

„Azt reméljük, sikerül a kutyát kiemelni preparációként, tehát a földdel és egyebekkel együtt, és a Blekingei Múzeum lelettárában folytathatjuk a vizsgálatokat” – mondta el a kutatás vezetője, Carl Persson.

„Egy ilyen lelettől az ember még közelebbinek érzi magát az egykor itt élőkhöz” – tette hozzá. „Egy eltemetett kutya azt mutatja, mennyire hasonlóak vagyunk évezredek távlatából is – a szeretet és a veszteség érzései azonosak.”

Abban az időben, amikor a település lakott volt (nagyjából Kr. e. 6500 és 5700 között), e hely egészen közel volt a tengerhez, sziget vagy félsziget lehetett. A régészek szerint csupán az év egy részében tartózkodtak itt a lakók, nyáron és ősszel, azaz a halászatra és a fókavadászatra legalkalmasabb időszakban.

A terület paleobotanikai vizsgálata arra enged következtetni, hogy vad dinnye, illetve málna is termett itt, amelyekért az ősidők embere ugyancsak idejárhatott. A későbbiekben az emelkedő tengerszint idővel elárasztotta tartósan a partot, iszappal fedve be a település maradványait, ami elősegítette a jó állapotban való megőrződésüket.

A 2015-ben elvégzett régészeti felmérés 56 különböző építmény nyomaira bukkant, főként tűzhelyek, cölöphelyek és különféle gödrök formájában. Későbbi, bronz- és vaskori nyomok is előkerültek, azonban a kutyasír egyértelműen az őskori réteghez tartozik.