Sajátos módon segítheti a tudományt a 400 éves zerge jégbe fagyott múmiája

„Az állat testének csak a fele látszott ki a hóból” – mondta el Oberlechner. „A bőr úgy nézett ki, mintha cserzett lenne, teljesen szőrtelen volt, még sohasem láttam ehhez hasonlót. Azonnal fényképet készítettem, és elküldtem az erdésznek, aztán együtt értesítettük a Kulturális Örökség Minisztériumát.”

A felfedezés hasonlít más, nagy magasságban felfedezett jégmúmiákra, mint például a híres Ötzire, akinek 5300 éves holttestét 1991-ben találták meg a szintén Olaszországhoz tartozó Ötz-völgyben. A tudósok éppen emiatt meglehetősen izgatottak: a ritka zergemúmia alapján az ősi maradványok laboratóriumi konzerválásához kívánnak új információkhoz jutni. Ezáltal felkészültebbek lehetnek, amikor legközelebb esetleg emberi múmia kerül elő a jégből.

„A célunk az, hogy tudományos adatok segítségével általánosan érvényes konzerválási protokollt fejlesszünk a jégmúmiákra vonatkozóan” – mondta Albert Zink, a bolzanói székhelyű Eurac Research kutatóközpont múmiákkal foglalkozó intézetének igazgatója. „Ez az első alkalom, hogy ilyen célra használjanak egy állatmúmiát.”

Ahhoz azonban, hogy ez kivitelezhető legyen, a zergemúmiát le kellett hozni a hegyről, mintegy 3200 méter magasságból. A tetemet korábban egy gleccser temette maga alá, amelynek olvadásával nemrég újra a felszínre került.

A zerge elmozdításához a kutatók az olasz hadsereg alpesi hadtestével vették fel a kapcsolatot. Az Eurac jégmúmia-konzerváló specialistája, Marco Samadelli megtervezett és elkészített egy különleges tárolót, amelyet a katonák kampókkal a helikopterük alá erősítettek. A zergemúmiát ezután az Eurac bolzanói laboratóriumába szállították, ahol –5 Celsius-fokon tárolják.

Amíg a jégmúmiák gleccsersírjaikban nyugszanak, szöveteik – és ezáltal DNS-ük – fennmarad. Ahogy azonban a felmelegedő klíma következtében kikerülnek a jégből, bomlásnak indulnak, ezáltal pedig a sejtjeikből kinyerhető genetikai információ is sérülhet.

Samadelli és csapata hosszú kutatás után megállapították az optimális körülményeket a jégmúmiák állagmegóvásához, a zergemúmia azonban lehetőséget nyújt arra, hogy „élesben” is megvizsgálják a DNS-re gyakorolt hatásait e körülményeknek.

„Az ismételt részletes értékelésekkel meg fogjuk tudni erősíteni, hogy milyen változásokon megy keresztül a DNS a külső körülmények változásával” – mondta el Samadelli.

A kutatók arra számítanak, a későbbiekben igen hasznosak lesznek még ezek az adatok. Ahogy a klímaváltozás következtében világszerte olvadnak a gleccserek, vélhetően számos ősi holttest fog még előkerülni, amely mind hordozni fogja a múlt genetikai nyomait.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2022

• Lacikonyhák és társaik
• A gumigyártás és árnyoldalai
• A spanyol polgárháború külföldi önkéntesei
• A szabin nők közbelépése
• Hét híres fal
• Fugger Mária, a Pálffy család nagyasszonya
• Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése
• A zalaújvári Festetics-kastély
• Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona esküvője