Méltósággal viselte haláláig az árulás indokolatlan vádját Görgei

Katonából tudós, majd ismét katona

Görgői és toporci Görgey Artúr 1818. január 30-án Toporcon (ma Toporec, Szlovákia) született Szepes vármegye egyik legrégibb nemesi családjának sarjaként. Tanár szeretett volna lenni, apja mégis a katonatiszti pályára kényszerítette. 1837-ben hadnagy lett a magyar nemesi testőrségnél, majd 1842-ben a Nádor-huszárezred főhadnagya.

A szolgálatot apja halála után otthagyta, s régi vágyának engedve Prágába ment vegyészhallgatónak. Éhezve-fázva is komoly tudományos munkát végzett: megoldotta a zsírsavak homológ elválasztását, fölfedezte a laurilsavat, és több folyóiratban is megjelent a kókuszdió olajának zsírsavairól írott dolgozata.

A forradalom kitörése után hiába pályázott a műegyetem kémiai tanszékére, ezután a független felelős kormánynak ajánlotta fel szolgálatait, nevéből ekkor hagyta el a nemesi y-t. (Nevét ma mindkét formában írják, ő maga élete végéig következetesen a Görgei formát használta.)

Júniusban századosi rangban belépett az alakuló honvédseregbe, nemsokára már őrnagyként szervezte Szolnokon a nemzetőrséget. Jelačić horvát bán betörése után a Csepel-szigetre rendelték az al-dunai népfelkelés parancsnokaként.

Neve a pákozdi csata előestéjén lett országosan ismert, amikor a Jelačić megbízásából az osztrákokhoz igyekvő Zichy Ödön grófot rögtönítélő bíróság elé állítatta, és hazaárulóként felakaszttatta. A csata után neki volt köszönhető, hogy Jelačić tartalék hadosztálya Ozoránál fegyverletételre kényszerült.

A fiatal tisztre Kossuth is felfigyelt, tábornokká léptette elő, és az osztrák határon táborozó magyar sereg előőrsét bízta rá. Görgei részt vett a schwechati csatában, ennek elvesztése után november 1-jén a fel-dunai hadsereg parancsnoka lett.

A demoralizált sereget néhány hét alatt "összerázta", gyorsan és kiválóan manőverezett, hatékonyan használta a tüzérséget, mindig higgadt maradt, számtalanszor mutatott példát személyes bátorságával. Windisch-Grätz herceg a szabadságharc eltiprására érkező, túlerőben lévő csapatai elől azonban kénytelen volt visszavonulni.

Amikor a kormány 1848 decemberének utolsó napjaiban a védhetetlen Pest-Budáról Debrecenbe költözött, Görgei - hogy magára vonja az osztrák erőket - alig 16 ezer emberével Vác felé hátrált.

Itt adta ki 1849. január 5-én proklamációját, amelyben leszögezte: a fel-dunai hadtest harcát az április törvények védelmében folytatja minden külső ellenség ellen, ugyanakkor gyakorlatilag kivonta magát a Honvédelmi Bizottmány közvetlen rendelkezése alól, kiváltva Kossuth bizalmatlanságát.

Görgei, nyomában az osztrák fősereggel, az északi bányavárosok felé indult, hogy üldözőit elvonja a Tiszától, ahol már folyt az új honvédsereg kialakítása. Szüntelen harcok közepette eljutott a Szepességbe, innen február elején a Branyiszkói-hágón áttörve a Felső-Tiszánál egyesült a többi magyar sereggel.

1. Katonából tudós, majd ismét katona
2. Győzelmek és viszály

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2022

• Lacikonyhák és társaik
• A gumigyártás és árnyoldalai
• A spanyol polgárháború külföldi önkéntesei
• A szabin nők közbelépése
• Hét híres fal
• Fugger Mária, a Pálffy család nagyasszonya
• Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése
• A zalaújvári Festetics-kastély
• Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona esküvője