Trónok harca magyar módra: rejtélyes halálesetek a magyar középkorban

A szent és a vadkan

Bár az Árpád-ház elnevezés XVIII. századi „találmány”, Álmos fejedelem is egyfajta ősatyának tekinthető, hiszen a monda szerint Emese álmában vele kezdődött a méhéből fakadó dicsőséges királyok és fejedelmek nemzetségének a sora. Az ő haláláról azonban könyvtárnyi irodalom született. A XIV. századi krónikakompozíció tudósítása szerint „Álmost megölték Erdélyországban, nem vonulhatott be ugyanis Pannóniába”.

A nyilvánvaló bibliai párhuzam mellett (Mózes sem léphetett be az Ígéret földjére) elterjedt az a feltételezés, hogy itt a kazár uralkodók rituális megölésének a honfoglaló magyaroknál továbbélő hagyományát örökíthette meg a századokkal későbbi krónika. A Kazár Birodalomban ugyanis a kettős fejedelemség rendszerében egy olyan szokás dívott, amely szerint a szakrális uralkodót negyvenévnyi uralkodás után egy selyemzsinórral megfojtják.

A honfoglalás korának nagynevű régésze, Fettich Nándor élete alkonyán, az 1960-as években úgy vélekedett, hogy a Zemplén településen megtalált gazdag sír Álmos fejedelmet rejti. A gazdag mellékletekkel rendelkező sír köré a kutató egy olyan rémregényt költött, amely szerint Árpád ölette meg az apját, majd rituálisan lefejeztette.

Mindezt a környező helynevekből, valamint a sírmellékletekből találta levezethetőnek (így például az ott talált női hajfonatkorongok arra utaltak volna, hogy azokat rituálisan, a gyász jeleként vágták le, és dobták a sírba). Az elhunyt férfi antropológiai adottságaira építve (60 év körüli életkor, széles termet) vélte Álmosnak. Fettich álláspontját számos bírálat érte a kortársai részéről is, és ma már egyetlen régész vagy történész sem osztja a nézetét.

Álmos sorsa mintegy előrevetítette, hogy leszármazottai között is számtalan gyanús haláleset forduljon elő. Az egyik legismertebb eset bő évszázaddal később történt. Az 1000 és 1038 között uralkodó I. (Szent) István király fiának, Imre hercegnek a haláláról a lengyel–magyar krónika így számol be: „Majd súlyos betegségbe esvén Imre, Szlavónia nemes hercege nyolc napon keresztül bágyadozott, a kilencedik napon pedig a kilencedik órában kilehelte a lelkét.”

A hildesheimi évkönyv egy kurta tudósításban mindössze annyit ír, hogy a herceget vadászat közben egy vadkan súlyosan felhasogatta, és belehalt a sérüléseibe. Szent István egyetlen fiaként a halálával kapcsolatosan számos találgatás látott napvilágot.

Imre elméletileg jogot formálhatott volna a német-római császári trónra, miután 1024-ben II. Henrik császár meghalt. Édesanyja, Gizella révén az unokaöccse volt az elhunyt császárnak. Szent István legendáiból értesülünk arról, hogy a magyar király ellen merénylettel próbálkoztak, de a szöveg arra utal, hogy annak hazai megrendelői lehettek. Ráadásul nem maradt fent arról forrás, hogy István vagy Imre képviseltette-e magát a császárválasztó gyűlésen, nem ambicionálták az öröklést, így más jelölt is szóba kerülhet az esetleges merénylet kapcsán.

Vazul, aki Árpád-leszármazottként számíthatott arra, hogy Imre eltűnése esetén ő lesz az örökös, a Képes Krónika pedig gyanús módon egy képen szerepelteti Imre temetését és Vazul megvakíttatását. Szegfű László történész egy olyan elképzelést vázolt fel, amely szerint az Imrét megölő vadkan valójában egy nemzetségnevet takar. Tonuzoba besenyő vezér volt, akiről Anonymus feljegyezte, hogy Szent István élve eltemettette, nevének a jelentése pedig Vadkanként is feloldható.

A krónikákban András, Béla és Levente hercegek Tátony nemzetségből származó édesanyjának a nevét hasonlóképpen összefüggésbe lehet hozni a „disznó” jelentésű régi magyar „maglód” szóval. Vagyis a külföldi évkönyv vadkanja mögött egy nemzetségnév rejtőzhet, amelynek fejeként Tonuzoba érdekelt volt abban, hogy a lánya leszármazottaiból legyen utóbb király. Mindenesetre ez az érdekes elképzelés széles körben egyáltalán nem vált elfogadottá a szakemberek körében, továbbra is a vadászbaleset teóriája a legelterjedtebb nézet.

1. A szent és a vadkan
2. Király a trón alatt
3. Méreg a szentelt ostyában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

maják

• Már az aztékok is kötöttek fogadásokat különféle játékok végkimenetelére
• Bizarr labdajáték jelentette a legnagyobb szórakozást Tikal népének
• Háromezer éves maja települést fedeztek fel Guatemalában
• A magyar sajtó és a bolgár hadba lépés
• Minden évben várják, de eddig nem jött el a világvége
• A hódítók nem tudták teljesen eltüntetni az amerikai őslakosok hagyományos népi játékait
• A titokzatos dzsungelbéli főváros a Csillagok Háborúja díszletéül is szolgált
• A leghíresebb maja romváros eddig lezárt részei is látogathatók lesznek
• A maja villámisten ritka szobra került elő Mexikóban