10 tény a gyógyító királyokról
2020. április 12. 11:20 Múlt-kor
Korábban
1. A kora középkori Európában elterjedt a királyok felkenésének gyakorlata, amelynek köszönhetően az uralkodók Istentől eredeztették hatalmukat. Személyüket szentnek kijáró tisztelet övezte, és természetfeletti erőt tulajdonítottak nekik.
2. A középkori Angliában és Franciaországban úgy tartották, hogy a királyok érintésükkel képesek meggyógyítani a görvélykóros, azaz a nyaki nyirokcsomók gyulladásától szenvedő betegeket.
3. Mivel a görvélykór gyorsan gyógyuló betegségnek számított, az uralkodók rájöttek, célszerű erre a betegségre „szakosodni”. I. Fülöp (1060-1108) volt az első francia király, aki már csak görvélykórosokat gyógyított.
4. Az egymással évszázadokon át vetélkedő, feszült viszonyban lévő Anglia és Franciaország királyai elismerték egymás gyógyító képességét.
5. Franciaországban Szent Lajos (1226-1270) még minden nap fogadta a hozzá forduló betegeket, XI. Lajos (1461-1483) már csak hetente egyszer, VIII. Károly (1483-1498) idejében pedig még ritkábbak lettek a szertartások.
6. Angliában a király a betegnek egy – a szertartás során felhasznált – arany érmét is adományozott, amelyre a 16. századtól már nem alamizsnaként, hanem gyógyító talizmánként tekintettek.
7. A francia királyok olykor az ország határain túl is gyógyítottak. VIII. Károly és XII. Lajos több itáliai városban, I. Ferenc pedig még spanyol fogsága alatt is gyakorolta "mesterségét".
8. II. Károly angol király (1660-1685) zsebkendőjének, amelybe száműzetése alatt vérző orrát törölte, szintén görvélykórt gyógyító erőt tulajdonítottak.
9. A francia forradalom alatt kivégzett XVI. Lajos elé felszentelése másnapján, egyetlen nap alatt 2400 görvélykóros járult.
10. Angliában I. Anna királynő 1714. április 27-én, Franciaországban X. Károly 1825. május 31-én végezte el utolsóként a gyógyító rituálét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- Első világháborús karabélyok kerültek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba
- Lengyel és magyar tisztek hozták létre az amerikai lovasságot
- Az Itália fölötti uralomért vívták a nagyhatalmak a lovagkor utolsó csatáját
- Franciaország kimerítését célozta a verduni Ítélet-hadművelet
- Minden lépésért meg kellett küzdeniük az amerikaiaknak Ivo Dzsimán
- Két hónapnyi ostrom után adta meg magát a történelem első kapituláló német marsallja
- Léteztek-e a valóságban a legendák női harcosai?
- A semmibe vett gótokkal vívott háború vetítette előre Róma bukását
- Soha nem szolgált harcban a hadviselést forradalmasító Nautilus
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén 17:05
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház 16:05
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum 14:20
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek 11:20
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László 09:50
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával 09:05
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól tegnap
- Halálos ágyán esküdött I. József a feleségének, hogy felhagy a hűtlenséggel, ha túléli a himlőt tegnap