A világörökség része lett Brüsszel csaknem fél évszázados júliusi körmenete

A belga sajtó vasárnapi tájékoztatása szerint az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének a szellemi kulturális örökség megőrzésével foglalkozó, Bogotában ülésező kormányközi bizottsága döntött arról, hogy a flamandul Ommegangnak nevezett felvonulást felveszi listájára.

V. Károly 1549-ben érkezett Brüsszelbe, hogy bemutassa fiát, aki II. Fülöp néven szintén Németalföld hercege lett, valamint követte a spanyol trónon.

Brüsszel polgármestere és nemessége egyházi mintára közel ezerötszáz fős ünnepi körmenetet rendezett, amely körbejárta a frissen elkészült Sablon-templomot, majd a belváros legszebb utcáin végigkanyarogva a főtéren fejeződött be.

A felvonulást hosszabb-rövidebb kihagyásokkal minden július elején megismétlik. Brüsszel városvezetése két és fél évvel ezelőtt kérvényezte, hogy az esemény a világörökség részévé váljon.

Véleményük szerint a felvonulás a város és lakosai gyökereire emlékeztet, továbbá hozzájárul a régió, valamint a város, mint az ország és Európa fővárosa identitásának erősítéséhez.

A hétfőn kezdődött és szombaton zárult ülésén az UNESCO illetékes testülete 40 tétellel bővítette a szellemi kulturális örökség listáját.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése