A fejlett művészi kultúra minden jelét mutatja a világ legősibb barlangfestménye
2019. december 12. 16:56 MTI
A világ legősibb, 44 ezer éves, vadászjelenetet ábrázoló barlangfestményét fedezték fel Indonéziában. A kép egy csoport félig ember, félig állat figurát ábrázol, amely emlősökre vadászik lándzsákkal vagy kötelekkel.
Korábban
Az ausztráliai Griffith Egyetem régészcsoportja szerint, - amely a prehisztorikus barlangfestményt felfedezte-, a kép új fényben tünteti fel a modern emberi megismerés eredetét.
A felfedezést ismertető, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány a világ legősibb figuratív műalkotásaként számol be a Szulavézi-sziget Leang Bulu Sipong 4 mészkőbarlangjában talált festményről.
A félig ember, félig állat vadászok figuratív ábrázolása a kutatók szerint a legrégebbi bizonyíték arra, hogy képesek vagyunk elképzelni a természetfeletti lények létezését.
Az őskori barlangművészet nyújtja a legközvetlenebb betekintést az ősi történetmesélésbe. Európa felsőpaleolit barlangművészete - körülbelül 21-14 ezer évvel ezelőtt - felismerhető jelenetekben ábrázolja emberek és állatok kölcsönhatását.
Az ausztrál egyetem két professzora, Maxime Aubert és Adam Brumm, valamint a kollégáik urán-tórium kormeghatározással állapították meg, hogy a 4,5 méter széles barlangfestmény legkevesebb 43 900 éves.
Az egyszínű festmény azt ábrázolja, hogy az emberszerű figurák hat állatra vadásznak: két disznóra és négy törpebivalyra. A képen legalább nyolc emberszerű lény jelenik meg lándzsákkal és kötelekkel.
A kutatók szerint az emberszerű figurákat és az állatokat egyszerre festették, azonos stílussal, technikával, sötétvörös festékkel.
A régészek úgy gondolják, a félig ember, félig állat lények ábrázolása arra utal, hogy az indonéz barlangi művészetben szerepet kapott az ember és állat kapcsolatának vallási jellegű felfogása már jóval azelőtt, hogy az emberi művészet Európában megjelent volna.
Aubert szerint a most felfedezett barlangfestmény azt sugallja, hogy a paleolit művészet nem fokozatosan fejlődött az egyszerűtől a komplexig 35 ezer évvel ezelőtt - legalábbis Délkelet-Ázsiában nem így történt.
A fejlett művészi kultúra minden főbb eleme megjelenik Szulavézin 44 ezer évvel ezelőtt, beleértve a figuratív művészetet, jelenetet és a félig ember, félig állat ábrázolást - fűzte hozzá a professzor.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
