Nem túl szép kézírása alapján azonosítottak egy eddig ismeretlen kéziratot I. Erzsébet angol királynőtől
2019. november 29. 14:57 MTI
I. Erzsébet angol királynő mindeddig ismeretlen Tacitus-fordítását fedezte fel egy irodalomtörténész a londoni Lambeth Palace könyvtárában – írja az MTI a BBC-re hivatkozva.
Korábban
John-Mark Philo irodalomtörténész, a Kelet-angliai Egyetem kutatója Tacitus-fordításokat vizsgált a könyvtárban, amikor rábukkant az ismeretlen, 42 oldalas kéziratra.
A tudós a kézirat papírját és a kézírást is elemezte, hogy kiderítse a fordítás eredetét és szerzőjét. Megállapította, hogy a kézirat szerzője olyan különleges papírt használt, amelyet különösen kedveltek a Tudor-udvarban I. Erzsébet uralkodásának (1558–1603) idején.
"Ugyanakkor csak egy fordító volt a Tudor-udvarban, akinek a Tacitus-fordítást lehet tulajdonítani, és aki ugyanazt a papírt használta fordításaihoz és magánlevelezéséhez: ez maga a királynő" – fogalmazott Philo.
A papíron három jellegzetes vízjelet is azonosított a kutató: egy ágaskodó oroszlánt, a G. B. kezdőbetűket és egy számszeríjat. Ezek a vízjelek szerepeltek a királynő magánlevelezésének papírján is.
Philo szerint azonban a legfontosabb bizonyíték a királynő kézírása volt. A fordítást egyik titkára másolta le, de javítások és kiegészítések szerepelnek benne, amelyek a tudós szerint egyértelműen I. Erzsébet "elég rendetlen" kézírásával születtek.
Minél magasabb rangot viselt valaki a Tudor-kori Anglia társadalmi hierarchiájában, annál rendetlenebb lehetett a kézírása. A királynő kézírásának megfejtése más gondja volt – magyarázta a kutató.
Philo szerint I. Erzsébet valószínűleg az uralkodással kapcsolatos útmutatás miatt tanulmányozta Tacitus római történetírót (Kr u. 56–120). A fordítás Tacitusnak a római birodalom történetéről írt munkájából készült, Augustus haláláról, Tiberius felemelkedéséről és a hatalom központosításáról szól.
A kutató szerint lehet egy másik magyarázat is a fordításra: a királynő szerette a klasszikus történelmet, és kedvtelésből fordította le a szöveget. A kéziratot a 17. század óta őrizte a Lambeth-könyvtár, de csak most derült ki, hogy ki a szerzője.
I. Erzsébet Tacitus-fordítását pénteken publikálja a Review of English Studies folyóirat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Őskor
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán
- Jerikó őskori régészeti lelőhelye is a világörökség része lett
- Helyben élhették túl a jégkorszakot a Kárpát-medence őshonos növényfajai
- Pusztulásra ítélték volna látogatóik a lascaux-i barlangrajzokat
- Neandervölgyiek nevelhettek – vagy ehettek meg – egy Homo sapiens csecsemőt 40 ezer éve
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.