2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Varázserőre is szert tehettek a szamurájok egy különleges szövegből

2019. június 24. 17:40 Múlt-kor

Egy nemrég angol fordításban megjelent 17. századi szamuráj írás,  „A kard tizenkét szabálya” egy olyan japán vívóiskola hagyományát őrzi, amelynek tanítványai egy sokak szerint természetfeletti erőt nyújtó technikát is elsajátítottak.

A mű egy 1560 körül született szamuráj, bizonyos Itó Ittószaj Kagehisza (szül. Itó Jagoró) által a tanítványaira hagyományozott tudást tartalmazza. Itó a források szerint 33 párbajban győzedelmeskedett életében, ezekben sosem sérült meg, és akár a 93 éves kort is megérhette, mivel a feljegyzések szerint csak 1653-ban halt meg.

Maga Itó sosem foglalta írásba rendszere szabályait, de az általa létrehozott Ittó-rjú („Egy vágás iskolája”, vagy „Egy kard iskolája”) tanítványai később leírták ezeket.

A szöveg az ellenfél legyőzésének szabályain kívül két varázserejű imát is tartalmaz, amelyek a szamuráj lelkét és elméjét erősítik – mondta el Eric Shahan, az írás lefordítója.

Shahan amellett, hogy szakterülete a japán harcművészetekkel kapcsolatos szövegek fordítása, harmadik danos fekete öves gyakorlója a kobudó nevű, a középkori és kora újkori japán fegyverek köré épülő harcművészetnek.

A két ima igen homályos nyelvezetű és nehezen értelmezhető. Az egyik szerint a szamurájnak számos szanszkrit jelet kell tenyerébe rajzolnia, köztük egy olyat is, amely az Oni nevű démont jelképezi. A harcos ezután összeteszi tenyerét, elmondja az ima szövegét, egyszer körbeforgatja kezeit egy hangos „Un!” kiáltás kíséretében, majd tapsol egyet, és összedörzsöli tenyerét.

Belső szem

A szöveg által lefektetett szabályok egyike „A szív szemei” címet viseli. Shahan fordításában az áll, „ne a szemeddel nézz ellenfeledre, hanem lelkeddel (…) Ha a szemeddel nézel, az elterelheti a figyelmedet, de ha az elméddel nézel, tudsz összpontosítani.”

A 17. századi Japánban azok, akik láttak harcolni olyan szamurájt, aki elsajátította „a szív szemeit”, bizonyára azt gondolhatták, az illető természetfeletti képességek birtokában van. Shahan szerint azonban egyszerű tudományos magyarázat van arra, hogyan lehet a szem helyett az elmével és a lélekkel figyelni az ellenfélre.

„A magyarázat az, hogy az ember gyorsabban reagál arra, ami a periferiális látószögében történik, mint arra, amire fókuszál. Ha egyenesen az ellenfél kardját nézed, tudatosan regisztrálod annak mozgását, majd ezután próbálsz rá reagálni, az nem vezet jó eredményre a kardpárbajban” – mondta.

„Ellenben ha hagyod, hogy az ellenfeled úgy legyen a látószögedben, hogy nem fókuszálsz egyetlen részére sem, lehetővé teszed a periferiális látásodnak, hogy bármilyen mozdulatra vagy támadásra reagáljon, így gyorsabban válaszolsz, mintha egyenesen az ellenfelet néznéd” – tette hozzá Shahan.

A szövegben szereplő „varázserejű” imák Shahan szerint leginkább valamiféle önhipnózist vagy meditációt jelenthettek. „Ha az elmédben rendetlenség van a harc előtt, a vereség borítékolható. Bizonyára lehet kapcsolat a szív szemeihez abban az értelemben, hogy hagyni kell a testet szabadon és tudat alatt reagálni az ellenfél támadására” – mondta.

A róka szíve

Egy másik szabály, amely „A róka szíve” címet kapta, a túlzott óvatosság ellen figyelmezteti a szamurájt. A szöveg megjegyzi, hogy a rókák természetüknél fogva rendkívül óvatosak, és ez gyakorta okozza végzetüket.

„Ahelyett, hogy egyetlen irányba menekülnének, itt-ott megállnak ellenőrizni, mi van mögöttük. Az egyik ilyen késlekedés során a vadász megkerüli és megöli a rókát. Ebből a tanulság az, hogy a túlzott óvatosság vezetett a róka bukásához” – írja a szöveg.

Ha a szamuráj azon gondolkozik, mit kéne tennie, és ezért hezitál, „az ellenfél azt a pillanatot választja majd a csapásra” – áll a szabályban. „Létfontosságú ezért, hogy tisztítsd meg technikádat minden kétségtől. Erőteljesen képezned kell magad, hogy üres légy, maga az űr.”

A „Fenyőfa a szélben” című szabály hasonlót irányoz elő: eszerint a szamuráj azzal kerülheti el azt, hogy ellenfele diktálja a ritmust, hogy ő maga nem cselekszik semmilyen ritmus szerint. A „Levágás” szabálya szerint a felesleges gondlatok kizárásával érhető el a másodperc törtrésze alatti cselekvés képessége.

Shahan szerint az Ittó-rjú szabályai szerint tanuló szamurájok „egész életükben a kard mesterségét tanulták, így a technikák rögzültek testükben, és szükségük volt a mentális fegyelemre ahhoz, hogy hagyják a testüket magától cselekedni anélkül, hogy elméjük belezavarna a helyzetbe.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Kép forrása: theepochtimes.comItó Ittószaj Kagehisza (kép forrása: uk.hokushinittoryu.com)
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár