2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A gyenyiszovai ember sikerrel alkalmazkodott a tibeti magaslatokhoz

2019. június 19. 16:50 MTI

Az eddig feltárt legkorábbi régészeti lelőhelyként határozták meg a kutatók azt az északnyugat-kínai karsztbarlangot, ahol először azonosítottak gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a szibériai barlangon kívüli területen.

A nagyjából 160 ezer évvel ezelőtt élt gyenyiszovai ember maradványait 2008-ban fedezték fel Szibéria déli részén, az Altaj-hegységben fekvő Gyenyiszova-barlangban. Az antropológusok keveset tudnak a Homo nemzetséghez tartozó fajról. Az ismeretek szerint a gyenyiszovaiak Ázsiában éltek azelőtt, hogy a mai ember meghódította volna a világot több tízezer éve.

Kínai kutatók májusban számoltak be a Nature című tudományos lapban arról, hogy először sikerült azonosítani a gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a barlangon kívüli területen: egy alsó állkapocscsontot találtak a Baisija karsztbarlangban, a Tibeti-fennsíkon, 3280 méteres magasságban. A Hsziahónak nevezett csonton uránium-tóriumos kormeghatározást végeztek, amelynek eredménye szerint 160 ezer éves lehet a csont.

A Lancsoui Egyetem munkatársa, Csang Tung-csü elmondta, hogy az ásatási munkálatok 2018-ban kezdődtek, és mostanáig több mint 1400 kőtárgyat és csaknem 600 darab állati csontot tártak fel a barlangban. A vizsgálatok szerint a leletek több mint 40 ezer évesek, az őskőkorból származnak. A szakemberek mindezek fényében a múlt hétvégén megerősítették, hogy a Baisija karsztbarlang az eddig feltárt legkorábbi régészeti lelőhely a Csinghaj-Tibet-fennsíkon.

Csen Fahu, a kutatás egyik vezetője és a Kínai Tudományos Akadémia tagja szerint a nagy mennyiségű kőtárgy és az állati fosszíliák azt mutatják, hogy az emberelődök sikerrel alkalmazkodtak a tibeti magaslatok szélsőséges körülményeihez.

„Egyelőre nem vagyunk teljesen biztosak abban, hogy ezek a kőtárgyak és állati maradványok közvetlen kapcsolatban állnak a hsziaho gyenyiszovaiakkal, de tovább folytatjuk a vizsgálatainkat” – jegyezte meg a szakember.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár