Bajtársához ment férjhez a szabadságharc női főhadnagya

Zágrábban született 1830. augusztus 15-én. Horvát apja, egy jómódú kereskedő a legjobb nevelést akarta biztosítani gyermekének, ezért tizenhárom éves korában Bécsben élő nagybátyjához küldte, hogy a császárvárosban végezze iskoláit.

A nagybácsi, báró Simonich Boldizsár császári ezredes életvitele nagy hatást gyakorolt a fiatal lányra, aki 1848-ban, a bécsi forradalom kitörésekor férfiruhába bújt, és Lebstück Károly néven csatlakozott az egyetemi légióhoz. A jogászokkal együtt küzdött a márciusi és októberi bécsi forradalom idején, melynek leverése után Magyarországra szökött.

Sikerült bekerülnie a német légióba, majd a tiroli vadászokhoz és számos csatában vett részt. Harcolt a branyiszkói áttörésnél és az 1849. februári kápolnai csatában is, ahol megsebesült, s hősies helytállását előléptetéssel jutalmazták.

Buda ostromakor, főhadnagyi rangban szolgálva ismerkedett meg Jónák József tüzér őrnaggyal, akivel egymásba szerettek. Rövid jegyességüket gyors házasság, majd gyermekáldás követte. A hadügyminiszter megdöbbent, amikor a vérzivataros időkben szabadságért jelentkező főhadnagyot pirongatta, mire az közölte: férjhez akar menni...

A szabadságharc leverése után az aradi várban tartották fogva, itt született meg fia, Jónák Pál. A tüzér őrnagy apa soha nem örülhetett fiának: a császári bíróság 16 évi, vasban letöltendő fogságra ítélte, a raboskodást nem élte túl.

Mária rokonai minden követ megmozgattak, hogy kiszabadítsák. Erőfeszítésüket hat hónap múlva siker koronázta, de az asszonyt kiutasították Magyarországról. 1850-ben Horvátországban telepedett le gyermekével, majd néhány év múlva Győrbe költözött.

Itt találkozott régi ismerősével, Pasche Gyula festővel, akivel hadnagyként szolgált a tiroli vadászoknál. Az ismeretségből szerelem lett, hamarosan összeházasodtak, és tizenhét éven át, férje haláláig boldogan éltek.

A megözvegyült Mária rendkívül nagy szegénységben, mosónőként tartotta fenn magát, majd megromlott egészsége miatt a festő-mázoló mesterséget folytató fiához költözött Újpestre. A szabadságharc emlékét mindig őrizte, március 15-én magára öltötte régi egyenruháját, ott volt Aradon a vértanúk szobrainak leleplezésén, és minden évben elzarándokolt a budai vár ostroma során elesett hősök sírjához.

1892. május 30-án halt meg, az újpesti Megyeri úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Nevét utca viseli Újpesten, 1935-ben emléktáblát helyeztek el volt lakóhelyének falán.

Az 1848-as szabadságharc különös sorsú női tisztje nem sokkal halála előtt Jókai Mórnak mondta el élettörténetét, a nagy mesélő novellája a Pesti Hírlapban jelent meg.

Emlékének Huszka Jenő és Szilágyi László operettje, az 1942-ben bemutatott Mária főhadnagy és a zeneműből Szeleczky Zita főszereplésével forgatott film állított méltó emléket, bár az operett szabályai szerint happy enddel végződő történetből kimaradtak a tragikus fordulatok.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
• Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
• 10 tény a berlini falról