Ismeretlen jelentés az 1919-es délvidéki szerb erőszakról
2019. április 17. 11:52 Dévavári Zoltán
Ellentétben az 1944. őszi-téli délvidéki magyarellenes bosszúatrocitásokkal, a történelmi Magyarország déli területein 1918–1919-ben bekövetkezett impériumváltáskor a magyar, illetve a német, akkor még többségi etnikum kárára történt erőszakos cselekményekről jóformán szinte semmit sem tud az utókor.
Korábban
A száz éve történtek feledéséhez vélhetőleg az is hozzájárult, hogy e vidéket lényegében elkerülték a történelmi vizsgálódás fókuszában álló, sorsfordító események, mint az őszirózsás forradalom vagy a Tanácsköztársaság. Az akkori eseményeket most egy 1919. szeptember 28-án keltezett hírszerzői jelentésből rekonstruáljuk, amelyet a Friedrich-kormányban a Nemzeti Kisebbségek tárca nélküli miniszteri tisztségét betöltő Bleyer Jakabnak (1874–1933) írtak. Az iratot a délvidéki magyarság két világháború közötti kiemelkedő kisebbségszervező politikusának, Várady Imrének (1867–1959) a hagyatékában leltük fel.
Mára már közismert, hogy az 1918. november 13-án megkötött, 18 pontból álló belgrádi fegyverszüneti egyezmény 17. pontja garantálta, hogy a magyar karhatalmi és katonai egységek által kiürített Beszterce–Maros–Baja–Pécs–Dráva demarkációs vonaltól délre eső területeken továbbra is megmarad a magyar közigazgatás. A formálódó délszláv állam, amely e területekre igényt tartott, mindezt azonban nem tartotta be. 1918. november 25-én ugyanis az újvidéki Nagy Nemzetgyűlés által megválasztott Nemzeti Tanács létrehozta (az 1919. március 11-ig funkcionáló) Bánát, Bácska, Baranya Nemzeti Igazgatóságot, amely rögtön hozzákezdett a terület igazgatási feladatainak az átvételéhez. A magyar tisztviselői kar tömeges leváltása és a magyar oktatási intézményrendszer felszámolása decemberben meg is kezdődött.
Botbüntetés, nemi erőszak, zsarolás
A jelentésből az is kiderül, hogy az 1918-as őszi bevonulás után azonnal megkezdődött a köz- és a magánépületekről a magyar feliratok eltávolítása, a magyar lapok kiadásának betiltása, valamint a magyarok kiszorítása a képviselő-testületekből. A magyar tisztviselők leváltásával párhuzamosan a hivatalos rendeleteket kizárólag szerb, egyes helyeken román nyelven adták ki. A hozzá nem értő, iskolázatlan, kizárólag a nemzethűség alapján kinevezett szláv káderek és a korrupció térnyerésével a közigazgatás egésze az összeomlás szélére sodródott.
A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2019. tavaszi számában olvasható.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
