2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Feltárul Korniss Dezső „sajátos nemzeti talajból fakadó” festészete

2018. december 19. 13:52 MTI

Hogyan kapcsolta össze munkásságában a népművészetet és a modernizmust Korniss Dezső? - ezt a kérdést kutatja a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Csak tiszta forrásból címmel szerdától látható kiállítása.

Korniss Dezső száztíz éve született, ezért az MNG nagyszabású, csaknem kétszáz művet felvonultató tárlattal tiszteleg a 20. századi magyar képzőművészet egyik nagy alakja előtt - mondta el a kiállítás keddi sajtóbejárásán az intézmény főigazgatója.

Baán László kiemelte, hogy a tárlat célja nem Korniss Dezső teljes munkásságának áttekintése, ehelyett Kolozsváry Mariann kurátor az életmű egy fontos és izgalmas szeletét vizsgálja, azt, hogyan fogalmazta újra a népi hagyományt a festő a legkorszerűbb modernitás nyelvén.

Kolozsváry Mariann felidézte: Korniss Dezső 1931-ben, Párizsból hazatérve, részben bartóki inspirációra kezdte kidolgozni "a sajátos nemzeti talajból fakadó megoldást" a festészetben, azaz a Szentendrei programot. Rövidesen csatlakozott hozzá a szintén Párizsból visszatért Vajda Lajos és közösen kutatták a paraszti formakincs elemeit, a szerb és sváb motívumokat, a barokk architekturális részleteket Szentendrén és Szigetmonostoron.

Vajda Lajos 1941-ben meghalt, Korniss Dezsőt pedig behívták katonának, majd hadifogságba esett és csak 1945-ben szabadult. Akkor kezdődött második szentendrei korszaka, amelyben már nemcsak a tárgyi motívumok, hanem a tánc, a mozgás is foglalkoztatta. Ezeknek az éveknek a nagy összegző műve a Tücsöklakodalom (1948), amelyben a játékosság mellett a fájdalom, a háborúban átélt borzalmak emlékei is felbukkannak.

Korniss Dezső egyre kevesebb kiállítási lehetőséghez jutott, rendkívül szerényen élt, a festékeken, vásznakon azonban sosem spórolt - mondta el Kolozsváry Mariann. Erre az időszakra jellemzők a művész kalligrafikus motívumokat felhasználó munkái, majd a hatvanas évektől felfedezte a cifraszűrök formakincsét, míg később a zászlókra, trikolórokra emlékeztető kompozíciók után a kereszt- és pajzsformák absztrakt világába jutott el. A késői időszak nagy összegző műve az 1975-ös Allegro Barbaro, amely minden, Korniss Dezső számára akkor fontos motívumot egy nagyszabású kompozícióban egyesít.

A kiállításon Korniss Dezső művei mellett helyet kaptak olyan népművészeti alkotások is, amelyek ornamentikája a festő motívumvilágát is meghatározta. Az MNG C épületében 2019. április 7-ig látható tárlat nem Korniss Dezső 1984-es halálával zárul, hanem azt is felvillantja, hogyan vitte tovább a művész örökségét Nádler István, Bak Imre, Csiky Tibor és Keserü Ilona.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár